A tudós annak kapcsán nyilatkozott, hogy Civilizációk növekedésének egyszerű modellje címen csütörtökön előadást tart a debreceni fizikusnapokon.
„Egy-egy civilizáció fejlődését alapjában a népesség, és az általa ellenőrzött terület határozza meg. Az alacsony lélekszám beszűkíti a fejlődés lehetőségeit, a civilizáció virágzása a népesség növekedését hozza. A terület határozza meg az adott civilizáció által felhasznált forrásokat, s ha nagyobb a lélekszám, gyorsabban növelhető a terület” – mondta.
Hozzátette: „Ilyen folyamat volt a gyarmatosítás, ám ma sokkal nehezebb a földön új területet találni. Ha lezárul a területfelosztás, amiben már lassan reménykedni kezdünk annyi háború és véres konfliktus után, kiderül, hogy a közvetlen területi kontroll veszít a jelentőségéből, és mindenki a kereskedelem révén igyekszik bevonni mások forrásait a saját fejődésébe.”
A tudós szerint ezek a folyamatok az általa felvázolt egyszerű modellben is végigkövethetők: lehet látni, hogy a matematikai képletek melyik esetben jósolnak csökkenést, s melyikben növekedést.
Mint mondta, korábban is voltak kísérletek civilizációk fejlődésének matematikai meghatározására. Példaként Thomas Malthus (1766–1834) angol közgazdász sokak által vitatott elméletét hozta fel, aki szerint a népesség növekedésével nem tart lépést a rendelkezésre álló források bővülése, ez pedig gondokhoz vezet. Ennek egy sokkal modernebb változata a Római Klub által az 1960-as években A növekedés határai címmel publikált jelentés.
„Amikor a források kimerülnek, vagy legalábbis elérkezünk egy olyan ponthoz, amikor sokkal többre lenne szükség, mint ami rendelkezésre áll, magától vagy katasztrófák következtében megáll a növekedés” – mondta a tudós, hozzátéve, hogy a Római Klub 2050–2100 közé tette a gondok jelentkezését.
„A jelentés óta változás tapasztalható: a népességének növekedési rátája még mindig pozitív, de összességében kisebb, mint korábban. A legegyszerűbb modellek szerint 8 és 12 milliárd között beállhat egy egyensúly” – mondta.
Kiemelte: létező civilizációk esetében nehéz jósolni, mert hiányosak az adatok. Ebben az irányban csak a kezdeti lépések történtek meg. A gazdaságban léteznek a piaci folyamatok modellezésére matematikai módszerek. Elképzelhető hasonló modellek alkalmazása szociológiai stratégiák kidolgozására.
Bíró Tamás említést tett a történelmi folyamatok dinamikájával foglalkozó új tudományágról, a kliódinamikáról is, amely Klióról, a történelemírás múzsájáról kapta a nevét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
