A hivatalos szervek ellenzése nem vette el az ingatlanfejlesztők kedvét a budapesti felhőkarcolók építésétől. Állításuk szerint egyrészt ma már bizonyos körülmények között oldalirány helyett gazdaságosabb inkább felfelé építkezni, másrészt az ilyen jellegű épületek a magyar fővárost még inkább világvárosi rangra emelnék.
A jelenlegi városrendezési szabályzatban 55 méter a megengedhető legnagyobb épületmagasság, de a körutakon belül csak 30 méteres házakat lehet építeni. A kérdés az, hogy a fejlesztők magasház-építési célkitűzéseinek lesz-e valaha is reális alapjuk.
Egy toronyház kivitelezése – hacsak az építési telkek ára és mérete nem hat ösztönzőleg – főleg presztízsértékkel bír. Az építési költségek, biztonsági, gazdaságossági és üzemeltetési szempontok ugyanis önmagukban nem szólnak mellette.
Még várni kell a magyar Manhattanre (forrás: sxc)
Ha már a fejlesztők mindenképpen felhőkarcolókat szeretnének egyszer Budapesten látni, akkor – mind építészeti, mind funkcionális szempontból – hasznosabb és reálisabb lenne, ha egy új városrész kialakítása kapcsán adnának helyet a magas házaknak. Ez a városnak is sokkal előnyösebb lenne, mint ha a meglévő, központi helyekre építenék azokat – állítja az elemzés.
