A Hubble űrteleszkóp áramellátás-problémák miatt ideiglenesen ismét tétlen. Az amerikai űrügynökség a NASA illetékesei szerint, a fontos csillagászati eszköz főkamerája a 2008-ra tervezett felújító űrmisszióig már nem is működhet. David McAlary, aki a Hubble működéséért felelős csapat vezetője azt nyilatkozta, hogy az ACS – az az Advanced Camera for Survey – problémáját ismételt áramellátási zavar okozza. Három rendszeréből kettő – a földi irányítás számára – javíthatatlanná vált a napokban. Sajnálatos tény, hogy a Hubble 2002-ben felszerelt legfontosabb teleszkópjának meghibásodásával egyidőben az egész rendszer védett módba váltott, ami miatt a többi megfigyelő eszköz is leállította működését.
Egyre sürgetõbbé válik az átfogó javítás
A bonyolult nyilatkozatok lényege, hogy a Hubble jelenleg teljesen alkalmatlan főfeladatának elvégzésére, a csillagászok távoli galaxisokra irányított teleszkópja zárlatosan kering a Föld körül. A szóban forgó – most meghibásodott – Advanced Camera for Surveys (ACS) 2002-ben állt rendszerbe egy űrsikló küldetés alkalmával, és ez szolgáltatta a korosodó űrtávcső leglátványosabb látható fénytartományban készült felvételeit. Noha a technológia ma már sokkal előrébb jár, a Hubble még mindig számos olyan felfedezést tett lehetővé, amelyre a fejlettebb földi obszervatóriumok nem voltak alkalmasak.
A csillagászoknak csalódást okozó meghibásodás azonban egyáltalán nem váratlan esemény, a kérdéses kamera ötévnyi működésre volt tervezve, amit gyakorlatilag teljesített is. A NASA szakemberei ennek ellenére nem tudják pótolni a Hubble-t, hiszen az igazi megoldás csak az új távlatokat jelentő újgenerációs űrteleszkóp – a James Webb űrtávcső – lehet, amit 2013-ban állítanak pályára.
Javítgatások
A Hubble átfogó javítása is már többször szóba került, bár az eddigi meghibásodások után nagyjából mindig sikerült működővé tenni a teleszkópot. Most azonban láthatóan olyan probléma adódott, amelyet a tudósok már a Földről nem képesek elhárítani, ezért szóba került a szerviz küldetés előrehozása is, ezt azonban a NASA elvetni látszik. A negyedik javító misszió eleve egy rendkívül összetett művelet, melynek siettetése jelentős erőforrások bevonását vonná maga után, mind munka, mind az anyagiak terén. Az űrsikló 2008-ban fedélzetén egy új kamerával és spektrográffal, valamint hat új akkuval és egy sorozat stabilizáló giroszkóppal érkezik az űrtávcsőhöz, melyekkel várhatóan 2013-ig sikerül meghosszabbítani működését. A beszerelésre kerülő Wide Field Camera 3 és a spektrográfos műszereken elvégzendő javítások teljes egészében kiváltják a tönkre ment ACS-t.
A tervek szerint a földi csapat megpróbálja újra áram alá helyezni azokat az eszközöket, amelyek legalább korlátozott működést biztosítanának a Hubble-nek, illetve az ACS azon szenzorának, melyet elsősorban a kis felbontású ultraibolya képekhez használtak. A Hubble-program vezetői remélik, az elkövetkező időben már nem jelentkezik újabb meghibásodás, mivel egyre közeledik a szerviz küldetés időpontja, és egyre kevesebb idő maradna az újabb és újabb kihívásokra való felkészülésre. Az Atlantis legénysége által végrehajtandó küldetésbe már így is öt tervezett űrsétát zsúfoltak be.
Jövőre szállnak ki a szerelők
Hubble-szervizküldetést – amit eredetileg 2005-re terveztek – a Discovery végzi el a 2008 májusára beütemezett STS-125 jelű repüléssel, melyre már a legénység is ki van jelölve. A küldetés parancsnoka a legutóbbi szervizküldetést is levezénylő Scott Altman lesz, aki Greg C. Johnson pilótával vág neki az útnak. A munkálatokat John Grunsfeld, aki harmadszor látogatja meg az űrtávcsövet, valamint a szintén tapasztalt Mike Massimo végzi, ő kétszer javította a Hubble-t.
A szervízküldetést különösen kockázatosnak tartja az űrügynökség, mivel a Nemzetközi Űrállomásra irányuló repülésekkel ellentétben itt nincs semmiféle menedék, ha az űrsikló olyan sérülést szenvedne, ami végzetes lenne a visszatérésnél. Az ISS küldetéseknél az űrsikló üzemképtelensége esetén a legénység az űrállomáson könnyedén átvészelheti azt az időszakot, amíg a mentőhajó meg nem érkezik a másik űrsikló, vagy egy Szojuz képében. A Hubble magasabb, és az egyenlítőhöz mérten más dőlésszögű pályán kering mint az állomás, így az átutazás sem lenne egyszerű feladat. Pontosabban fogalmazva, szinte megvalósíthatatlan egy kritikus helyzet esetén átrepülni a Nemzetközi Űrállomásra.
Ha nem valósul meg a szervizküldetés és a Hubble jelenlegi állapotában marad, akkor legjobb esetben is csak 2011-ig, a kevésbé optimisták szerint inkább 2009-ig maradhat többé-kevésbé működőképes. Egy sikeresen elvégzett javítás ehhez még további 5 évet adna, azaz az élettartama kitolódna 2016-ra. A Hubble tudósai szerint még rengeteg lehetőség rejlik az eszközben.
