A százfokú skálán, amelyen a 100-as érték a teljes bizalmat jelentette, az MTA 70-es értéket ért el. Az Akadémiát az Alkotmánybíróság (66), az Európai Bizottság (62) és a köztársasági elnök (61) követi a felsorolásban. A további sorrend: a Magyar Nemzeti Bank és az ügyészség (60-60), a helyi önkormányzatok (59), a Magyar Televízió (56), a bíróságok és a Magyar Rádió (55-55). A rendőrség a 11. helyre került (53), majd a hadsereg (51) és az egyházak (47) következnek. A parlament 40-es bizalomindexszel a 16. helyen áll, a kormány a 18. (36), a 19. helyen pedig a szakszervezetek találhatók (35). Az utolsó, 20. hely a politikai pártoknak jutott (34).
A felmérés szerint ugyanakkor a szakszervezetek mellett az MTA-ról tudtak a legkevesebben véleményt alkotni: minden tizedik embernek nem volt az intézményről elképzelése, s az Akadémia vezetőjét is csak minden negyedik ember ismeri névről. Az MTA-nak a kutatás mellett főleg szimbolikus szerepet szán a közvélemény, azt, hogy reprezentálja a magyar tudományosságot itthon és külföldön.
Az MTA-val kapcsolatban a megkérdezettek nagyon fontosnak tartják (87 pontos átlag), hogy tartson távolságot a mindenkori politikai vezetéstől, és ebben pártszimpátia alapján sem adódott véleménykülönbség a válaszadók között. A megkérdezettek által felsorolt neveket tekintve az látszik, hogy az emberek lényegében csak a természettudományok képviselőit tekintik „jelentős” tudósnak.
Széchenyi Istvánt leszámítva nem volt olyan személyiség, aki a bölcsészet- vagy társadalomtudományok művelője, és akit legalább két százaléknyian említették volna. A legtöbben Szent-Györgyi Albertet, Teller Edét vagy Semmelweis Ignácot nevezték meg a magyar tudósok közül.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
