Óriási zavart keltett Kína az űrstratégák között januárban még műhold megsemmisítésnek definiált akciójával. Noha az köztudott volt, hogy az űrfegyverkezés és az űrkutatás fejlődése párhuzamosan folyik, de az amerikai politikusok jó része mindeddig abba a tévhitbe ringatta magát, hogy komolyabb űrháborús kutatási programmal és eszközökkel csak Amerika rendelkezik. A korai űrkutatási verseny orosz-amerikai versenyfutása egyértelműen ennek a dominanciának a kivívásáért folyt.
Láthatóan azóta az elgyengült orosz hatalom, mára jelentősen vissza is vonult erről a területről. Ez persze nem jelenti azt, hogy Oroszország nem rendelkezik azzal a technológiával, amellyel az Egyesült Államok, csak a verseny hangsúlyai kerültek más pontokra.
Az amerikai elõny eltûnni látszik.
Kína mostani lépése azért döbbentette meg a különböző – egyébként stratégiai szerepüket féltő – titokban, vagy kevésbé titokban űrfegyverkezőket, mert Kína egész nyíltan megmutatta, hogy olyan csapásmérő eszközzel rendelkezik, amellyel bármely űreszközt képes elpusztítani.
A világ űrkutatásra fordított dollármillióinak nagy részét az amerikai állampolgárok adóiból vonják le, kevésbé közismert azonban, hogy a NASA űrprogramjainak költségvetésével összemérhető második legnagyobb költségvetéssel a Pentagon űrstratégái gazdálkodnak. A két első hely után következtek eddig a többiek. Oroszország, Európa és Amerika nyomában egyébként nagy lépésekkel halad a dinamikusan fejlődő Kína és India. A mostani kínai kísérlet arra ébresztette rá a stratégákat, hogy a sikeres kísérlet bebizonyította, hogy immár Kína rendelkezik ezekkel a katonai célra is használható eszközökkel. A csillagháborús erőviszonyok átrendeződni látszanak.
Oroszország stratégia szövetségest keres
Oroszország a leghatározottabban ellenzi csapásmérő fegyverek telepítését a világűrben – közölte kedden Bangalorban az indiai látogatáson tartózkodó Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter.
Ivanov hozzáfűzte: Oroszország reméli, hogy álláspontját más országok is támogatni fogják. Az indiai űrkutatási hivatalban tett látogatása során a miniszter utalt arra, hogy a világűrt már régóta és folyamatosan katonai célokra is felhasználják, és Oroszország – más űrhatalmakhoz hasonlóan – szintén felhasználja azt távközlési, kommunikációs és felderítési célokra. Hangsúlyozta azonban, hogy Moszkva a leghatározottabban ellenzi csapásmérő fegyverek telepítését a világűrben, ez elvi álláspontja. Arra törekszik, hogy a kozmoszt ne lehessen militarizálni, és ebben számít az államok többségének támogatására.
Ivanov elmondta, hogy Oroszország együtt fog működni Indiával az orosz globális műholdas helymeghatározó rendszer (GLONASZSZ) nem csupán polgári, hanem katonai jellegű felhasználásában is. Közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök küszöbön álló indiai látogatása során ezzel összefüggésben a felek két megállapodást fognak aláírni. Hozzáfűzte, hogy India jelenleg az egyetlen ország a világon, amellyel Oroszország fejleszteni óhajtja a teljes körű együttműködést a GLONASZSZ terén.
Az orosz küldöttség egyik tagja, Alekszandr Medvedcsikov, az orosz űrhivatal (Roszkoszmosz) elnökhelyettese ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Oroszország és India 2009-ben tervezi felbocsátani az első közös GLONASZSZ-K műholdat. A műbolygó a tervek szerint 10 évig maradna Föld körüli pályán, és indiai elképzelés szerint működését egy következő felbocsátással további 5 évig meghosszabbítanák.
Az orosz-indiai űrkutatási együttműködés nem merül ki ezzel. A múlt évben Indiában járt Anatolij Perminov, a Roszkoszmosz elnöke, aki különböző rendeltetésű űrrendszerek létrehozásáról tárgyalt. India korábban felajánlotta Oroszországnak, hogy vegyen részt a Csandrajan-2 indiai holdprogramban, amely előirányoz egy Holdra szállást is.
Kína elismer, és cáfol
Kínai illetékesek megerősítették, hogy ország elvégezte első kísérletet műholdak megsemmisítésére képes rakétájával. Liu Csien-csao (Liu Jianchao) pekingi külügyi szóvivő sajtóértekezletén közölte, hogy Kína végrehajtotta a kísérletet, és erről értesítette az Egyesült Államokat. A szóvivő múlt pénteki sajtóértekezletén még sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó a kísérlet elvégzésének tényét, egyben hangsúlyozta, hogy országa nem szándékozik űrfegyverkezési versenybe bocsátkozni.
A szóvivő kedden megismételte, hogy Kína ellenzi az űrfegyverkezési versenyt, és ebben változatlanul nem kíván részt venni. Hangsúlyozta emellett, hogy a kísérlet nem irányult egyetlen ország ellen sem, és nem is jelent fenyegetést bármelyikükre nézve.
Amerikai hírszerző szolgálatok a múlt héten jelezték a kínai kísérlet megtörténtét. Először az Aviation Week című hetilap közölt róla információt, majd a Fehér Ház egy magas rangú illetékese is megerősítette, hogy az amerikai hírszerzés észlelt egy ilyen kínai kísérletet. A fehér házi illetékes közlése szerint egy kiszolgált kínai meteorológiai műholdat semmisítettek meg január 11-én egy kínai ballisztikus rakétával, illetve az arra szerelt robbanófejjel, 800 kilométerrel a Föld felett.
Amerikai, japán, ausztrál és dél-koreai illetékesek aggodalmuknak adtak kifejezést az amerikai hírszerzés által jelzett kínai kísérlet miatt.
Veszélyes űrtörmelék?
Szakértők szerint is veszélyt jelenthet az az űrtörmelék a Föld körül keringő űreszközökre, amely azt követően keletkezett, hogy Kína 10 napja egy kísérlet során egy ballisztikus rakétával megsemmisítette egyik kiöregedett műholdját. A rakéta 865 kilométeres magasságban robbantotta szét a műholdat, amely több száz darabra szakadt.
Egy amerikai védelmi szakértő szerint ezek a törmelékek 425 és 3000 kilométer magasság között szóródtak szét a világűrben, és ha valamelyikük egy Föld közül keringő űreszközbe csapódik, komoly károkat okozhat benne. Elvileg a Nemzetközi Űrállomás is sebezhetővé vált – hívta fel rá a figyelmet a szakember.
A kínai műhold darabjai még akár évtizedeken keresztül sodródhatnak ellenőrizetlenül a világűrben, és a számítások szerint mintegy 120 műhold pályáját keresztezik – mutatnak rá a szakértők.
