Miénk az utca

Az utcára vonulunk megbonthatatlan soraink – szilárd akaratunkat, egységünket hirdeti.
Egy testvérnemezt felé száll ezreink üdvözlete. Rokonszenvtüntetés ez a mai.
Bem és Miczkiewicz népét, a személyi kultusz és a dogmák láncait lerázó Lengyelországot köszöntjük. Üdvözlet a hősiesség lánglelkű városának, Varsónak! Üdvözlet azoknak, akik a jövőt formáló küzdelmek élén haladnak: a lengyel kommunistáknak, munkásoknak, diákoknak, ifjú barátainknak! Meghajtjuk az elismerés lobogóját a lengyel nép előtt és magasra emeljük a lenini elvek, az igazi továbbhaladás lobogóját a magyar nép előtt.
Ez a felvonulásunk nemcsak Lengyelországnak szól. A nép Magyarországon is felemelkedést és teljes szocialista demokráciát akar. Az utcára vonultunk – s nem akármiért. A pártért, hogy tisztán álljon előttünk és cselekdjék. A népért, amely forró tenniakarással, de higgadtan dönt sorsa felől.
Esztendőkön át sokat beszéltünk az egységről. De most – az utcai felvonulók serege – végre teljes szívvel gondolhat arra, hogy megvalósult a szocializmust kívánók egysége. Azok egysége ez, akik a jövőért kívánják levonni a múlt tanulságait, azért, hogy a hibáktól megtisztult szocializmus épüljön drága hazánk földjén.
Azok egysége ez, akik a szocializmust építő országokkal együtt, de nem azokat utánozva, kéz a kézben a lenini önrendelkezési elv alapján kívánnak haladni a szocializmus széles országútján. Azok egysége ez, akik szemük fényeként óvják a magyar-szovjet barátságot, de az egyenlőség alapjaira helyezett barátságot.
Olyan egység ez, amely biztosítja, hogy soha többé ne tűnhessenek fel Farkas Mihályok, Rákosi Mátyások.
Miénk az utca! De vigyázzunk, hogy a miénk is maradjon. Mert magunknak, ügyünknek súlyosan ártanánk és a sztálinistáknak használhatnánk, ha ma felülnénk bármilyen provokációnak. Lesznek talán, akik ki akarják ragadni ma kezeinkből a kezdeményezést, akik zűrzavart akarnak kelteni. Ezt minden erőnkkel meg kell akadályozni!
Félreértés ne essék: nem kerékkötőinket, a demokratizálás ellenzőit, nem a sztálintistákat, rákosistákat, hanem mindannyiunkat, a szabadon lélegezni kívánó nemzet célkitűzéseit féltjük a zavarkeltőktől.
Ez a tüntetés a lengyel elvtársak iránti szolidaritás jelképe. A lengyelek izzó lelkesedése, de méltóságtejes nyugalma is legyen példa számunkra. Higgadtan, erőnk tudatában vonuljunk!
Varsóban ez a nyugalom volt a diadal egyik záloga. Mi ugyanazért a célért harcolunk-ugyanúgy!