Lendvai Ádám főszervező a FigyelőNetnek elmondta, hogy a fesztivál célja kettős: egyrészt igyekeznek kihasználni az üresen maradt üzlethelyiségek adta lehetőséget, hogy egy ilyen frekventált útvonalon bemutatkozhassanak az alkotók a nagyközönségnek, másrészt a művészet által ismét felrázni a kicsit magára hagyott körutat.
Kiállítások a köztes térben
A Budapesti Őszi Fesztivál keretében futó Körút Fesztivál – Kortárs Képzőművészeti Körút első ízben két hétig tartó fesztiválként működik, amely a későbbiekben rendszeres évenkénti rendezvénnyé válhat. A projekt keretében a Nagykörúton, a nagy forgalmú 4-6 villamos vonala mentén található, üresen álló üzlethelyiségek, kortárs képzőművészeti kiállítóhelyekké változnak. A fesztivál időtartama alatt valamennyi „galériában” a szervezők által felkért kurátorok, hazai és nemzetközi független művészeti csoportok a járókelők számára kiállításokkal, művészeti eseményekkel betekintést nyújtanak a kortárs képzőművészeti kultúrába.
Az üzletek kirakata és belseje olyan köztes terek, amelyek a járókelők figyelmének központjában állnak, s így biztosítják a szándékolatlan találkozást fesztivállal és a művészettel. Az újra-éledő boltokba beköltöző kiállítóhelyek a kereskedelmi áruházláncok mintájára intenzív PR- és reklámtevékenységgel, egységes cégtáblák alatt jelennek meg, hogy nagy feltűnést, visszhangot és felfokozott érdeklődést keltsenek.
A Körút Fesztivál keretében a Nagykörút járókelői a kiállítás helyszínei között sétálva kockáról-kockára tekinthetik meg a hazai képregényrajzolók munkáinak válogatását, de a galériák rendes nyitvatartásán túl is minden napra jut néhány különleges esemény, előadás, vetítés, kiállításmegnyitó vagy egyéb művészeti program, melyekről a televízióban és a rádióban, valamint plakátokon, szórólapokon, sajtóhirdetésekben és programfüzetben tájékozódhat a közönség.
Minden forgatókönyv jó
A fesztiválnak nincs szigorúan vett tematikája, maga a rendezvény kínálta különleges szituáció teremti meg az esemény kontextusát. A fesztivál koncepciójából következően a kéthetes rendezvény célközönsége sem csak a Körút Fesztiváltól függetlenül is aktívan kultúrát fogyasztó réteg, hanem a körúton elsiető, képzőművészettel ritkán vagy soha nem találkozó járókelők.
A szervezők első forgatókönyve szerint a nagy világvárosok példáin kiindulva műtermek, kiállítóterek és galériák jelennek meg az üres boltokban, és a kiállításokra, megnyitókra vonzott látogatók elősegítik a kávézók, divatboltok megjelenését, az élet felpezsdítését. Így aztán könnyen saját vesztüket okozzák, mert a felértékelt területre már az üzlet szereplői is visszatérnek. A B-terv szerint ez nem következik be, akkor meg ott lesz egy jó pár olcsón bérelhető galéria.
Állam az államban
A FigyelőNet kulturkülönítménye az Intermédia tanszék kertjében futó installációt vette szemügyre. Az Autonómia Állam (AU) a tanszék kertjében kijelölt pár négyzetméteres terület. Az állam egyik alapítója, Szilágyi Kornél elmondta, hogy országuk története másfél évre rúg, és egyelőre csak egyszer érte külső fenyegetés, amikor a kertész nem tudván, hogy mik lehetnek ezek a földre lefektetett műanyag csíkok arrébb tett azokat, hogy rendesen le tudja nyírni a füvet.
Az állam nemzeti eledele a babgulyás, de a vegetáriánusoknak zellersalátát is kaphatnak. A mesterséges határvonal egy tavon (felfújható műanyagmedence) is átfut, akárcsak Magyarországé a Fertő-tón. Az intézményrendszert szimbolizáló épület egy sátor, amelyben időnként karmatisztítást is végeznek, az esőgép is alighanem ebben kaphat szerepet. Az országnak egyelőre nincs írott alkotmánya, így vélhetően szokásjogok alapján szolgáltatnak igazságot.
Az Autonómia Állam egyetlen hátulütője a nemzeti muzsikája, a lakók ugyanis valamilyen érthetetlen okból úgy gondolják, hogy a nagylemezek gyorsabb sebességen játszása valamiért nagyon jól hangzik, ha pedig megakad a tű, akkor még jobban tetszik nekik a zene. Furcsa népek ezek, azért ne tartsunk tőlük.
