Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.
Ramocsaházán (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) született, szegény parasztcsaládban. Tizenhat éves korában szabóinasnak állt Kisvárdán. A szakma kitanulása után 1927-ben Belgiumba emigrált. Bekapcsolódott a belga munkásmozgalomba, 1929-től a Belgiumi Kommunista Párt tagja. ât bízták meg az antwerpeni magyar kommunistákat egyesítő csoport vezetésével. 1936-ban feleségével együtt belépett a spanyol polgárháborúban harcoló nemzetközi egységbe, a Nemzetközi Brigádba, és részt vett a Madrid környéki harcokban, kétszer is súlyosan megsebesült. A polgárháború után illegális kommunista tevékenységéért a francia hatóságok internálták. Szabadulása után a vidéki francia ellenállás egyik szervezője volt. 1943-ban a Francia Kommunista Párt Párizsba küldte, ahol a külföldi kommunisták csoportját vezette. Részt vett az 1944. augusztus 17-i párizsi felkelés előkészítésében, illetve a déli kerületekben folyó harcok irányításában. 1945 júniusában hazatért, és az MKP, majd az MDP budapesti szervezetének munkatársa, később az MDP Nagy-Budapesti Bizottsága Szervezési Osztályának vezetője. 1950-től az MDP Budapesti Bizottsága titkára. 1953-1954-ben a Szakszervezetek Országos Tanácsa Termelési Osztályának vezetője, 1954-től ismét a budapesti pártbizottság titkára, Nagy Imre-szimpatizáns. 1956. július 18-tól az MDP KV tagja. Többször felszólalt a Petőfi Kör vitáin (partizántalálkozó, sajtóvita). 1956. október 23-án a budapesti pártbizottság küldöttségének vezetőjeként a tervezett felvonulás engedélyezésére kérte a pártvezetést. Október 23-án tagja lett az MDP KV Katonai Bizottságának. Október 30-án a Köztársaság téri MDP-székház ostromakor a pártházban tartózkodott. Az ellenállás beszüntetése után az épületből kilépő parlamenterek között volt. Tüzet nyitottak rájuk, Mező Imre néhány nap múlva belehalt sérüléseibe.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
