Szeretik a könnyen megjegyezhető dátumokat a cseh médiahatóságnál: az analóg földi televíziós sugárzás végleges lekapcsolását 2009. IX. hó 9-én vagy 2010. X. hó 10-én szeretnék megvalósítani. Ezzel az élen járnak Közép- és Kelet-Európában a digitális földi sugárzásra (digital terrestrial television – DTT) való áttérésre. Igaz, Václav Zák, a cseh rádió és televízió testület (RRTV) elnöke a Figyelőnek elismerte, hogy a fenti dátumok „meglehetősen optimisták”.
Azok-e vagy sem, az RRTV-nél nem tétlenkedtek, s áprilisban kiosztottak 6 DTT licencet, ingyenes műsorterjesztésre. A litvánok még náluk is fürgébbek voltak: ott februárban 11 engedélyt ingyenes hazai műsorra, 29-et pedig külföldi programok továbbterjesztésére adtak ki. „Utóbbiakra elő kell fizetni” – tájékoztatta lapunkat Birute Kersiene, a litván rádió és televízió bizottság kommunikációs vezetője. (Néhány régiós ország mutatóiról lásd táblázatunkat.)
Kihasználatlanul
Magyarország jóval a csehek és a litvánok mögött kullog, hiszen két országos és egy budapesti multiplexét sem tudja használni (a fogalom magyarázatát lásd a kisszótárban), mert az analóg környezetre megalkotott médiatörvény ezt nem teszi lehetővé. A jogszabály szerint ugyanis „földfelszíni” országos televízió nem működhet szakosított műsorszolgáltatóként, márpedig a digitális átállás után várhatóan földfelszínen adható 30-40 csatorna mindegyike aligha lehet általános tematikájú. A cseh tenderen például két csatorna általános programmal, egy-egy pályázó pedig zene-, regionális, gyermek-, illetve hírműsorral győzött. A litvánoknál az általános programok vannak túlsúlyban, de a 11 ingyenes licencből jutott azért zenei, információs és szórakoztató csatornának is, nem is beszélve a 29 fizetősről.
Az Európai Unió – amely a digitális televíziózásra való áttérést az információs társadalom egyik fontos építőkövének tekinti, s így igen komolyan veszi – a magyar médiatörvény miatt már eljárást is kezdeményezett. Ilyen körülmények között nem indultunk jó eséllyel a május 15-én Genfben kezdődött nemzetközi frekvenciaosztó konferencián, pedig ott dől el, hogy a következő évtizedekben hány műsor és kiegészítő szolgáltatás lesz nálunk elérhető földi digitális terjesztéssel. Elvileg 6-8 multiplex elnyerésére van lehetőségünk, de a frekvenciákért a szomszédos országokkal is meg kell küzdenünk. Mint arra Kovács Kálmán informatikai miniszter rámutatott, nyilván jobb pozícióban van az az ország, amelyik tud is kezdeni valamit a számára kiosztott frekvenciákkal.
A DTT üzemszerű itthoni elindításával (jelenleg csak kísérleti adás van) azért is sietni kellene, mert a többi platform behozhatatlan előnyre tehet szert. Mivel a DTT a legkönnyebben hozzáférhető az összes platform közül, hiszen csak egy szobaantenna kell hozzá (meg persze digitális tévékészülék vagy set-top-box, de az a többi megoldásnál is elengedhetetlen), továbbá az államnak kötelessége valamennyi polgára számára lehetővé tenni a tájékozódást, az Európai Unióban elengedhetetlennek tekintik a földi digitális sugárzást. Ha viszont a digitális kábel, műhold és más szolgáltatás hamarabb elindul, s vonzó kínálatával begyűjti a fizetőképes közönséget, nehéz lesz működő üzleti modellt találni a földi digitális sugárzásra (Figyelő, 2005/39. szám). A gyors indulás ugyanakkor megmozgatja a piaci szereplőket.
Tülekedés licencért
Litvániában a 11 licencre 6 társaság pályázott 12 eredeti programmal, míg a 29 külföldi műsor továbbterjesztésének licencére 3 társaság száznál is több műsorral. Csehországban a 6 engedélyért 33-an indultak 40 projekttel. Martin Mrnka, a Z1 cseh hírtelevízióra licencet kapott První társaság vezérigazgatója a Figyelőnek elmondta, buzdítóan hatott rájuk az 1994-től működő, sokáig egyeduralkodó kereskedelmi televízió, a Nova TV gazdasági sikere. Mrnka szerint öt-hat év alatt megtörhető a Nova TV és a Prima TV duopóliuma (előbbi a cseh televíziós reklámtortából mintegy 60 százalékot, míg utóbbi 25 százalékot képes kihasítani.) Mrnka a Z1 tévé számára is ennyi idő múltán jósol nyereségességet. Úgy gondolja, hogy tematikus csatornájuk kicsi, ám jól szituált nézőtáborra számíthat, s ez vonzó a hirdetőknek. A reklámértékesítés mellett interaktív szolgáltatásokkal, köztük fogadásszervezéssel is bevételhez kívánnak jutni.
A nagy tülekedés nyilván annak is köszönhető, hogy ingyen lehetett hozzájutni a licencekhez. Mint az RRTV-t vezető Václav Zák beszámolt róla, csak az 50 ezer koronás (450 ezer forintos) nevezési díjat kellett befizetni, ennél többet a nyertesektől sem kértek. Tehát a cél érdekében az állam kész volt lemondani a koncessziós bevételről. A szakzsargonban szépségversenynek (beauty contest) titulált megmérettetésen számos szempontot figyelembe vettek, ezek közül sokat törvény rögzített. „A legfontosabb azonban a pályázó tőkeerőssége volt, továbbá az, hogy a projekt mennyire vonzó a nézők számára” – közölte Zák.
Indult a tenderen a Nova és a Prima is, mindhiába. Mellőztetésüket az magyarázza, hogy már az eredményhirdetés idején tudni lehetett: a cseh médiatörvény módosításával úgynevezett „bónusz” licencet fognak kiosztani számukra, amelyen újabb műsort adhatnak – s ez időközben meg is történt. Jelenlegi műsorukat immár digitálisan is sugározzák. Magyarországon ez is megoldatlan, hiszen az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a kereskedelmi televíziók koncessziójának 2012-ig történt meghosszabbításakor nem írta elő, hogy már az átmenet időszakában (ugyancsak 2012-ben szűnik meg az analóg sugárzás) földfelszínen digitálisan is adniuk kell a műsorukat. Márpedig ha a két legnézettebb csatorna nem fogható ily módon, a nézők számára nincs értelme ezt a platformot választani.
Kisszótár
MULTIPLEX. A frekvenciasáv egy adási csatornájában, egy csomagban továbbított műsorok és kiegészítő szolgáltatások összessége. Egy multiplexen négy-öt műsor fér el.
PLATFORM. A különböző műsor-terjesztési módok – földfelszíni, műholdas, kábeles, IPTV – gyűjtőneve.
Maguk a kereskedelmi televíziók ellenérdekeltek abban, hogy műsorukat ingyen átadják a különböző digitális platformoknak. Mint Kereszty Gábor, a TV2 vezérigazgatója rámutatott, a sokcsatornás televíziózás elterjedésével a kis adók egyre nagyobb részt csípnek ki a reklámpiacból, gyengítve a két országos kereskedelmi tévé pozícióját. Elvesztette tehát létjogosultságát az a korábbi modell, amelyben a TV2 ingyen átadta műsorát a kábel- és műholdas társaságoknak, miközben a kis csatornák ugyanezt díj ellenében teszik meg. „Miért lenne értéktelenebb a TV2 sok nézőt vonzó műsora mondjuk egy állatos csatornánál?” – tette fel a költői kérdést Kereszty. Ezért a továbbiakban a TV2 is pénzt akar látni a szolgáltatóktól, elsőként a most indult DigiTévétől. A régebbi partnerektől egyelőre azért nem, mert azok szerződése az ingyenes műsorátadásról még érvényben van. „A DTT sem más, mint a többi platform” – szögezi le Kereszty, aki a díjat az egyes szolgáltatók előfizetőinek számától tenné függővé.
Ami azonban a TV2 számára jogos üzleti érdekként jelenik meg, az nem segíti elő a földi digitális sugárzás terjedését. Utóbbit akadályozhatja az is, hogy a vételhez vagy digitális televízióra, vagy az analóg készülékhez csatlakoztatható úgynevezett set-top-boxra van szükség. Martin Mrnka azonban nem aggódik emiatt, hiszen utóbbiból a legolcsóbb típus ára 60 euró körül van (15-16 ezer forint), s máris 200 ezren használnak ilyet Csehországban. Szerinte a digitális televíziózásnak egyszerűen nincs alternatívája, ugyanúgy teret hódít majd, mint a GSM technológia a mobiltelefonálásban. Kérdés persze, hogy ennek előnyeit az egyes országok mennyire képesek a társadalom javára kiaknázni.
