Az órák igazításával nem változik a MÁV menetrendje, de az átállás éjszakáján a nemzetközi vonatok közül a Dacia- és a Beograd-expressz egy órás késéssel közlekedik majd – írta közleményében a MÁV kommunikációs igazgatósága pénteken. Az óraátállítás miatt a kettő és három óra között induló személyvonatokat az állomásokról legkorábban hajnali három órakor – késve – indítják. Ez idő tájt Kavalecz Imre tájékoztatása szerint egyébként csupán két belföldi személyvonat közlekedik: az egyik Füzesabonyból Budapestre, a másik vonat Dombrádról Herminatanyára indul.
Hasonló a helyzet a Volán járatainál is. Sem a hazai, sem a távolsági buszok menetrendjére nincs hatással az óraátállítás, mindössze néhány nemzetközi buszjárat érkezik egy órával később, az óraátállításnak megfelelően – közölte kérdésünkre Sajó Zsuzsanna, a Volán Rt. sajtófőnöke.
A Malév új menetrendje a nyári időszámítással egyidejűleg lép életbe, így az óraigazítás nem érinti az utasokat – mondta Németh Krisztina, a légitársaság kommunikációs igazgatója az MTI-nek. Hozzátette: nemcsak a menetrendben, de a jegyeken is a nyári időszámításnak megfelelő időpont szerepel.
A változás nem érinti a Mahart járatait és a BKV járatainál sem okoz fennakadást az óraigazítás.
Az energiamegtakarítás céljából bevezetett óraátállítás a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító ZRt. szerint közel 120 gigawattóra, összegszerűsítve pedig hozzávetőleg 2,4 milliárd forint megtakarítást jelent. Ez egy kisebb vidéki város éves fogyasztásának felel meg, országos viszonylatban pedig egynapnyi energiát spórolunk.
A nyári időszámítást 1976-ban, három évvel az egész világot megrázó első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy így 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítását lehet elérni. Az évek során több mint száz országban vették át a nyári–téli időszámítás rendszerét, többek között az egykori EGK tagállamai 1986-ban.
Magyarországon csak néhány évtizede vezették be ezt a rendszert, de az óraátállítás gondolata először a 18. században, a villámhárító feltalálójában, Benjamin Franklinban merült fel. Franklin 1784-ben azt javasolta, hogy a márciusi napéjegyenlőség környékén állítsák egy órával előrébb az órákat, mert így energiát lehetne megtakarítani. Az ötletet csak 1973-ban – az olajválság idején – ültették át a gyakorlatba, hogy a vállalatok és a háztartások energiát takaríthassanak meg, az akkori számítások szerint körülbelül 0,3 százaléknyit.
Az országonként különböző átállítási rendszerek miatt az Európai Unió 1998-ban, illetve 2001-ben foglalkozott a témával, és összehangolta a műveletet. Így a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, amikor veszítünk egy órát azzal, hogy hajnali kettőkor előreállítjuk az órát hajnali háromra, a visszaállás pedig október utolsó vasárnapján esedékes.
