A fájlcserélő rendszereket általában a zenei és a filmipar első számú ellenségeként tartják számon. Ezzel szemben a Kanadai Zeneipari Szövetség 144 oldalas felmérése szerint az emberek nem feltétlenül letöltésre használják a P2P-rendszereket, hanem informálódásra. Az emberek háromnegyede általában, miután letöltött egy zeneszámot egy fájlcserélő hálózatból, egy vagy több zenei albumot meg is megvásárol.
Vagyis a kanadai jogvédők szerint korántsem igaz az a korábbi megállapítás, hogy aki illegálisan letölti a zeneszámokat az internetről, az nem vesz legális CD-ket és ezzel hatalmas károkat okoz. A felhasználók 27 százaléka egy illegális dalletöltés után 2-10 legális albumot, míg 21 százalékuk több mint tíz zenei CD-t vesz meg. Ráadásul kiderült az is, hogy a legtöbb zenei alkotást még mindig a fiatalok vásárolják meg. A felmérés szerint a fájlcserélő hálózatokban letöltésre kínált dalok többsége az emberek magángyűjteményéből és ingyenes oldalakról származik, vagyis zömében nem a zenei albumok illegális kópiáit töltik le a felhasználók.
A kanadai internetezők merevlemezén átlagosan 500 zeneszám található, a 25 és 34 év közötti korosztálynál azonban ez a szám még magasabb, átlagosan 722. A dalok 36 százaléka saját tulajdon, 32 százaléka P2P-rendszerekből, míg 20 százalékuk legális letöltésekből származik. A maradék 12 százalék a rokonoktól, ismerősöktől vagy a művészek weboldalairól beszerzett alkotások közül kerül ki. A 35 és 44 év közötti korosztály tagjai viszont mások az arányok, ők a zeneszámok többségét a fájlcserélő rendszerekből töltik le.
Az embereket a jelenlegi zenei kínálatban leginkább a magas árak taszítják, valamint gyakran nem találnak nekik tetsző műveket. Ezenkívül sokan kényelmesebbnek, gyorsabbnak és jelentősen olcsóbbnak tartják a zeneszámok vagy zenei albumok online beszerzését. Szintén nagy konkurenciát jelentenek az eladások szempontjából a zeneboltoknak a rádiók is, mivel egyes dalokat annyiszor hallanak az emberek, hogy nincs szükségük arra, hogy megvásárolják őket. Minden negyedik kanadai számítógépén található digitális zenelejátszó program vagy hallgat weben rádiót, és a juharleveles ország állampolgárai hetente átlagosan 2 óra 54 percet hallgatnak zenét. Az emberek fele naponta egy órát áldoz az életében zenehallgatásra.
A felmérés részben alátámasztja azt a korábbi tanulmányt, amit két amerikai szakember készített még 2004-ben. Felix Oberholzer, a Harvard Business School és Koleman Strumpf, az egyesült államokbeli Chapel Hill-ben lévő Észak-Karolinai Egyetem professzora hosszas elemzések után már akkor is arra a következtetésre jutott, hogy statisztikailag bizonyítható: a fájl csereberének semmilyen negatív befolyása nincs az átlagos zenei albumok eladási adataira. Ráadásul a két szakember úgy vélte: a zeneipar óriási veszteségeinek csupán csak rendkívül kis hányadáért tehetők felelőssé a fájlcserélő szolgáltatások és azokat használó emberek.
