Élet-Stílus

Kertész Imre szerint antiszemitizmus mindig lesz

admin
admin

2006. 03. 06. 14:03

A Sorstalanság fikció, nem memoár, megírásának célja annak bemutatása volt, hogy miként veszti el az egyén önnön sorsát a totális diktatúrában – így vallott művéről Kertész Imre Londonban.

Az első magyar Nobel-díjas író, akinek fellépése a vasárnap este véget ért londoni Zsidó Könyvhét utolsó nagyszabású rendezvénye volt, hatalmas érdeklődés mellett beszélt a kelet-európai zsidó sorsról és sorstalanságról. A Royal National Hotel szakadásig megtelt, több száz fős konferenciatermében rendezett beszélgetésen Kertész azt mondta: a Sorstalanság nem táborregény, hanem olyan fikció, amely a holokauszt erkölcsi kérdéseivel, túlélhetőségével foglalkozik.

Tudatosan döntött úgy, hogy nem auschwitzi visszaemlékezést, hanem regényt ír. „Az eredeti élmény a fikciónak csak nyersanyaga lett” – fogalmazott. A gyerekhőst nem azért találta ki, hogy meghassa a felnőtt olvasókat; a cél annak bemutatása volt, hogy miként fokozza le gyerekké az egyént a totális diktatúra, és hogyan fosztja meg saját sorsától, teszi sorstalanná.

Arra a kérdésre, hogy van-e még mit megírni a holokausztról, Kertész Imre azt mondta: neki személyesen erről a témáról már sok írnivalója nincs, de ez az európai trauma még nemzedékeken át hatni fog. Fejtegetése szerint Auschwitz újfajta zsidó identitástudatot hozott létre a háború után: azokét, akiket Auschwitz tett zsidóvá, de nem vallásossá. Ilyen ő is, aki egyébként nem kapott kifejezett zsidó nevelést, mondta.

Természetesen előkerült a kérdés, amellyel az írót nyilván minden hasonló rendezvényen szembesítik: miért maradt Magyarországon a trauma után? – „Magyarországon nem maradtam, hanem oda visszamentem … a kóbor kutya ösztönével találtam haza….” – hangzott a válasz. A legközelebbi alkalom a távozásra 1956 lett volna, de akkor már elkezdett írni, és magyarul írni a nagyvilágban „reménytelen vállalkozás”. „Így tulajdonképpen nyelvi okokból maradtam Magyarországon” – tette hozzá.

Kertész Imre szerint Magyarországnak sok tanulnivalója van abból, ahogy annak idején „Németország nyugati fele” a holokauszttal szembenézett, „még ha a problémát nem is oldotta meg”. Magyarországon most teszik meg az első lépéseket, megnyílt a holokauszt-múzeum, és egyáltalán, „sokkal többet beszélnek a magyar holokausztról, mint eddig” – fejtegette az író.

A közönségből valaki felvetette: annak idején voltak olyan hangok Magyarországon, hogy miért „egy zsidó” kapja a Nobel-díjat, és miért nem „egy magyar”. Kertész Imre úgy reagált: „hát nem örültek neki … de Magyarország nem az az ország, amelyik igazán örülni tud”. „Meddig lesz antiszemitizmus?” – hangzott egy újabb kérdés. Kertész Imre szerint valamilyen antiszemitizmus mindig lesz, mert kell egy csoport, amelyet mindenért vádolni lehet. A zsidók „erre jól beváltak … minek kitalálni újat” – tette hozzá, a közönség keserű derültségétől kísérve.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.