Június 9-e után egy 1991-es törvénymódosítás, illetve annak öt évvel történt meghosszabbítása nyomán lehetővé válik mind a természetes, mind a jogi személyek számára, hogy úgynevezett elbirtoklás útján – a korábbiaktól eltérően, amikor csak vétel útján juthattak ilyen vagyonhoz – gyakorlatilag minden költség nélkül, csupán illetékfizetéssel szert tegyenek a jelenleg az állam tulajdonában álló épületekre, földre és egyéb ingatlanra. Az szerezhet elbirtoklás útján tulajdonjogot egy ingatlanra, aki azt sajátjaként 15 éven át szakadatlanul birtokolja – tájékoztatta a Világgazdaságot Zelles Sándor, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vezérigazgatója. Míg ingóság esetében elegendő tíz év.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint ezres nagyságrendű lehet azoknak az ingatlanoknak a köre, amelyeket ténylegesen veszélyeztet az elbirtoklás veszélye. Értékük elérheti akár a több milliárd forintot is.
Az illetékes szervek összeállítottak az elbirtoklással fenyegetett ingatlanok listáját, ami alapján a helyszínen felkeresik a listán szereplő, illetve veszélyeztetett épületeket, földterületeket, erről és az esetleges intézkedésről pedig jegyzőkönyvet készítenek. Fontos kideríteniük a birtokos kilétét, elérhetőségét. Ennek oka, hogy a jogszabályok szerint az elbirtoklás megszakad, ha a tulajdonos a birtokost – térti vevényes – írásban felszólítja az adott vagyontárgy kiadására vagy ilyen célzattal bírósághoz fordul. Így a KVI vagy más vagyonkezelő azzal tudja megakadályozni az elbirtoklást, ha például felszólító levelet küld a kiderített személynek. A Pénzügyminisztérium biztos abban, hogy a határidő lejártáig rendeződnek az ügyek – tájékoztatta a Világgazdaságot a tárca.
