Élet-Stílus

Karantén Bács-Kiskun megyében

Bács-Kiskun megye két településén rendeltek el különleges intézkedéseket, miután beigazolódott, hogy az ott talált madártetemekben kimutatták a madárinfluenza vírust.

Márciusra lesz oltóanyag

A hónap végére a Magyarországon kifejlesztett madár-influenza elleni oltóanyag humán kísérletei véget érnek, és elkezdődhet a gyártás – mondta Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára szerdán, az Országházban tartott sajtó-tájékoztatón. 
“Magyarország a technológiában élen jár – jegyezte meg az oltóanyag-gyártással kapcsolatban.
Hozzátette: a kockázat abban van, hogy kialakulhat a két (állati és humán) influenza-vírusból egy mutáns, amely már képes emberről emberre terjedni.
“A védekezés azon alapszik, hogy ennek az influenza-változatnak bármelyik mutációja esetén milyen lépéseket kell megtenni az állat- és humánegészségügy területén” – mondta az államtitkár.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ma bejelentette, hogy hazánkat is elérte a madárinfluenza megbetegedés. Nagybaracska és Csátalja településen korlátozó intézkedéseket léptettek életbe az állategészségügyi szervek a vírus megjelenése miatt.

Kétkörös karantén

A betegség különleges veszélyességére tekintettel a megyei védelmi bizottság úgy határozott, hogy a két érintett település körül kétkörös karantént valósítanak meg. Az egyik kör 3 kilométeres mélységben veszi körül a településeket, s annak határain a rendőrség és az állategészségügyi szervek közösen ellenőrzik az utakat, megakadályozva azt, hogy a területről bármilyen baromfi termék (élőállat, hús, toll) kijusson.

A másik védelmi zónát a települések 10 kilométeres körzetében tartják fenn a hatóságok fokozottan ellenőrizve az állatállományt.

A korlátozást 21-30 napig tartják fenn. A lezárásban a rendőrség helyi erői, és ha kell, a katasztrófavédelem és a nekik segítő polgári szervezetek vesznek részt.

Állatbetegség


A miniszterelnök bejelentette, hogy a madárinfluenza továbbra is állategészségügyi probléma, járványügyi vonatkozásai csak ilyen téren vannak, azaz emberről emberre a betegség nem terjed.

Hangsúlyozta, hogy állatbetegségről van szó, nincs ok a túlzott aggodalomra, “ez ma egy nagyon korlátozott és nem jelentős kockázat”. A magyar állatállomány egészséges, biztatnunk kell továbbra is valamennyi magyar polgárt, hogy fogyassza a magyar baromfit, ne féljen – mondta.

Amiről beszélünk, olyan megbetegedés, amely állatról állatra terjed, embert mai tudásunk szerint közvetlenül nem fenyeget – fogalmazott Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: ettől függetlenül fontos az elővigyázatosság.

A kormányfő rámutatott: a betegség eddig kizárólag Magyarországon átvonuló vadszárnyasokat érintett. Az a fő cél, hogy megakadályozzuk, hogy ez a betegség átterjedjen a magyarországi tenyészállományra, a háziállatokra –tette még hozzá Gyurcsány Ferenc.

Zöldszám az esetek bejelentésére

Arra az esetre, ha valaki betegnek tűnő állattal találkozik, azt ne érintse meg, hanem hívja fel a 189-es zöldszámot, ahol szakemberek fogadják a bejövő hívásokat.

Mindezek ellenére az ország felkészült egy esetleges járványra is, a vakcina megfelelő hatékonysággal bármikor előállítható a kívánt mennyiségben.

Akcióterv és intézkedések

Gráf József földművelésügyi miniszter a tanácskozás után szintén megerősítette, hogy a betegség főképp a vízimadarakat fenyegeti. A betegség nem érte váratlanul hazánkat, így megvannak az eszközeink és lehetőségeink a vírus terjedésének megállítására. Az állategészségügyi hatóságok szakmailag felkészültek és megfelelő akciótervük van a probléma kezelésére.

“Teljesen urai vagyunk a helyzetnek” – mondta a földművelésügyi miniszter.

Süth Miklós főállatorvos kiemelte, hogy a bütykös hattyúk élettereire fokozottan figyelnek az állategészségügyi szervek, figyelik a vonulási útvonalakat és ellenőrzik az állomány állapotát.

Az ország baromfiállományát felmérték, a most érintett területen mindössze egy veszélyeztetett kacsatenyésztő telep helyezkedik el, összesen 3000 állattal. A két Bács-Kiskun megyei településen a baromfiakat a karantén ideje alatt csak zártterű tartásban nevelhetik a helyi gazdák. Kihangsúlyozta azt is, hogy az állategészségügyi szervek a karantén szabályait szigorúan betartatják majd az ott lakókkal.

Az esztergomi eseteket még vizsgálják

Tekes József, a hattyútetemek vizsgálatát végző Országos Állategészségügyi Intézet főigazgatója lapunknak elmondta: a beteg hattyúkat nem szabad hazavinni és ápolni, és ügyelni kell arra, hogy a beteg állatokkal ne érintkezzünk. Hozzátette: a waybridge-i virológiai intézet holnapra fejezi be a részletes vizsgálatot, és akkor fog kiderülni, hogy a H5 vírustörzs melyik szubtípusába tartozik a most talált kórokozó, hogy ez most a nagy virulenciájú, esetleg emberre is veszélyes fajta-e.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik