A NASA mérései szerint az év átlaghőmérséklete már októberben 0,06 C-kal felülmúlta az 1998-as évet, amely az El Nińo miatt eddig csúcstartó volt. A Föld átlagosan 0,6 C-kal melegedett a XX. században, a folyamat azóta is tart.
Műholdfelvételek bizonyítják, hogy 2005. szeptemberében a sarkvidék jégtakarója vékonyabb volt, mint amit valaha is tapasztaltak. 1979-hez képest 1,3 millió km2-rel csökkent a tengereket borító jég kiterjedése, ami körülbelül Peru méretével egyenlő.
A Karib-tenger soha nem volt még olyan meleg, mint 2005-ben. Ez intenzív korall-fehéredést okozott Kolumbia és Florida partjai között. A tengervíz egyre magasabb hőmérséklete következtében a korall-állatkákkal szimbiózisban élő, és azok színét adó algákban sérül a fotoszintézishez szükséges egyik protein és az alga elpusztul. Mivel már nem tudja élelemmel és energiával ellátni gazdáját, a korall-állatka kilöki magából és kifehéredik. A korall élete attól függ, mennyi algát tud megtartani, vagyis a kifehéredett korallok elhalnak, a korallzátony omladozni kezd.
Katrina és Wilma taroltak
A hurrikán szezon ugyan hivatalosan véget ér novemberben, az Epsilon Hurrikán még decemberben is tombolt az Atlanti óceánon. Az USA Nemzeti Hurrikán Központja 2005-öt különösen viharos évnek jósolta, de még ők is csak 18-21 nagy viharra számítottak. Ezzel szemben 26 volt akkora, hogy kiérdemeljék, nevet is kapjanak. 14 alakult hurrikánná, vagyis a szél sebessége meghaladta a 119 km/órát, közülük ötnél pedig a 249 km/órát is. Becslések szerint csak a Katrina Hurrikán 100 milliárd dollár kárt okozott az Egyesült Államokban.
A kutatók szerint a tengerek felszínének hőmérséklet-emelkedése jelentősen növeli a hurrikánok és trópusi viharok intenzitását és gyakoriságát. A tengerszint emelkedése következtében a viharok által okozott nagyobb hullámverés is fokozott veszélyt jelent a part menti területeken.
Csak az összefogás lehet csak megoldás
Decemberben a kanadai Montreálra figyelt a világ, ugyanis itt tartották első találkozójukat a Kiotói Jegyzőkönyvet aláíró országok. Mérföldkő lehet az itt kötött megállapodás az éghajlatváltozás elleni küzdelem jövőbeli lépéseiről, az üvegház-hatású gázok kibocsátásának további csökkentéséről.
A megállapodásban részt vevő 157 ország kormányai 2006. március 15-ig nyújthatják be vállalási javaslataikat, valamint jövőre felülvizsgálják a teljes éghajlatpolitikai rendszert.
