Hubert Wolf, a Münsteri Egyetem teológiát oktató professzora 1992-ben az elsők között kapott engedélyt arra, hogy tanulmányozza a katolikus egyház levéltári iratanyagát a „Tiltott könyvek jegyzékéről” – írja a Múlt-kor történelmi portál. A lista a 16. századtól kezdve egészen 1967-es betiltásáig bővült olyan művekkel, amelyeket az egyház erkölcsi vagy hitéleti szempontból a hívők számára károsnak ítélt meg. Az évszázadokon át gyakorolt, intézményesített cenzúra következtében feljegyzések tömegei maradtak fenn a tárgyalásokról, amelyeket a cenzorok szerepét betöltő, s a végső döntést meghozó vallási kongregáció tagjai folytattak le.
Wolf és az általa irányított német történészek csoportját kutatásaik során több meglepetés is érte. Harriett Beecher Stowe rabszolgatartást ellenző világhírű regénye, a Tamás bátya kunyhója – amely végül nem került indexre – a cenzori testület egyik tagjának 1853-ból származó jellemzése szerint „kódolt felhívás volt egy forradalomra”. Adolph Knigge német báró munkája Az emberek közötti illendő viselkedésről – amely a maga korában igazi sikerkönyv volt – szintén heves vitára késztette a tagokat. 1820-ban, amikor Knigge írása terítékre került, egyesek azt állították, hogy filozófiájában önzésre ösztökél, és úgy buzdítja az embereket a boldogságkeresésre, hogy az mereven ellentmond a katolikus egyház által előírt formáknak. De végül ez a könyv sem került tiltólistára.
A történészek állítása szerint az egyház legalább kétszer annyi szerzőt „vizsgált meg” az évszázadok során, mint ahányan végül felkerültek a bűnösök közé. Olyan, egymástól műfajban és szellemiségben is eltérő személyeket ítéltek károsnak, mint Martin Luther King, Jean-Paul Sartre, vagy a filozófus Immanuel Kant.
Hiába kerestek azonban bármiféle utalást a darwini elmélet súlyosan hibás voltára vonatkozólag, ilyenre nem sikerült rátalálni. S bár a Harmadik Birodalom fennállása idején hosszasan vitatkoztak Hitler Mein Kampf-járól – ahogyan ez kiviláglik a szövegekből –, a könyvet végül hivatalosan nem ítélték el. Azaz híveik számára szabadon olvasható maradt a fajiságot s az emberek közötti gyűlöletet szorgalmazó munka.