A házimozi már az elmúlt években is a szakmai kiállítás központi eleme volt, de ennek ellenére talán soha ekkora figyelem nem irányult erre a területre. Elsősorban persze mindenki a HD-DVD és a Blu-ray első valódi összecsapására volt kíváncsi. A HD-DVD elsősorban a Toshiba és a NEC által kifejlesztett, és a Microsoft által is erősen támogatott szabvány. A nagyobb kiadók közül többek közt a Warner, az Universal és a Paramount is e mellett döntött. A CES-en be is jelentették, hogy mely filmek jelennek majd meg ezen a formátumon, a gyártók pedig felvonultatták lejátszóikat.
A Blu-ray a Sony fejlesztése, mellette a kiadók közül a Columbia Tri-star és a Sony által nemrég felvásárolt MGM-en kívül a Twentieth Century Fox és a Disney tette le voksát. Közülük többen már korábban bejelentették filmjeiket. Ennek a szabványnak az első lejátszói is ezen a kiállításon mutatkoztak be először az Egyesült Államokban. A legtöbb szakértő egyetértett abban, hogy a Pioneer BDP-HD1-es Blu-rayt támogató modellje tűnik a legjobbnak a felvonultatott választékból. A fejlesztés kezdete óta húzódó vita talán itt csúcsosodott ki először, és úgy tűnik, hogy az állás jelenleg elég éles döntetlen. A Blu-ray inkább elnyerte a sajtó és a szakma elismerését, technológiailag többet nyújt, mint a HD-DVD, ugyanakkor a másik szabvány keretében a lemezek és valószínűleg a lejátszók is olcsóbbak lesznek, és várhatóan előbb piacra is kerülnek.
Tény, hogy a két formátum közötti harcban a fogyasztók lesznek a vesztesek, hiszen a kompatibilitási gondok csak a tíz évig tartó Beta-VHS harchoz hasonlíthatóak (ahol végül a közismerten gyengébb megoldás győzött). Most persze bármelyik formátum lesz is a befutó, tény, hogy már most számtalan vállalat tervbe vette mindkét szabvánnyal kompatibilis lejátszók tervezését. Ez pedig pont azoknak a gyártóknak árt, amelyek elkötelezték magukat valamelyik fél mellett. Azonban úgy tűnik, hogy nem csak a szabványok között vannak kompatibilitási gondok, ugyanis a Microsoftnak a HD-DVD kapcsán ismét sikerült előhoznia bevett „mutatványát”. A nagy bemutató fénypontján Kevin Collin, a Microsoft munkatársa előkapott egy lemezt, betette a Toshiba lejátszójába, megnyomta a „Play” gombot, és semmi sem történt. Valószínűleg ennek a bemutatónak köszönhető, hogy a CES-ről inkább a Blu-ray került ki győztesen.
Persze nem csak a két formátum között zajlott nagy háború. Egyre terjednek ugyanis az úgynevezett HTPC-k (Home Theater PC), az olyan számítógépek, amelyeket pont arra találtak ki, hogy leváltsák az ilyen lejátszókat. Ezek általában direkt erre kifejlesztett operációs rendszert és szoftvereket futtató, teljes értékű, távirányítóval vezérelhető számítógépek. De a szoftver még nem minden: ezeknek a gépeknek halkaknak kell lenniük, és kinézetre inkább egy nagyobb DVD-lejátszóra, mint számítógépre kell hogy hasonlítsanak. Ehhez pedig sokszor alapvető módosításokra van szükség, a megfrissült Intel első nagy bejelentése is ehhez kapcsolódik. A már tavaly augusztusi fejlesztői fórumon ismertetett, de a nagyközönség előtt csak itt debütáló Viiv processzorokat pont ilyen gépekbe tervezték, a 64 bites kétmagos processzor mindent tud, amire a nappaliban szükség lehet.
A várhatóan nagy jövő előtt álló kezdeményezésből persze a Microsoft se akar kimaradni, a Vista tervezésénél ezt a szempontot is figyelembe veszik. Az operációs rendszer Media Center változatban is meg fog jelenni, és a bemutató alatt a Microsoft több képviselője is kifejtette, hogy a cég egyre aktívabban kíván belemerülni az otthoni szórakoztatásba. Ezt az itt bejelentett újonnan induló on-line tartalomszolgáltatásuk is bizonyítja, amellyel az ősi riválisuk iTunesa alá szeretnének egy kicsit odapörkölni. Ennek keretében több tévés társasággal, illetve zenekiadóval is egyezséget kötöttek. A cég tervei szerint nemsokára több mint 2 millió szám várja majd a Windows Media Center és Xbox 360 felhasználókat.
Hasonló szolgáltatást indított a Google is. Ők a cég politikája szerint sokkal szabadabban gondolkoznak, bár sokak szerint ezzel kezdik átlépni a cég „do no evil” alapelvét. Náluk az árat és a közzétett tartalmat is a feltöltő fél határozza meg. A cég csak a tartalmat szolgáltatja és a fizetéseket kezeli, azaz hogy mi mennyibe fog kerülni, az csak a tartalomszolgáltatókon múlik.
Sok cég mutatott még be kisebb-nagyobb termékeket ezen a téren. Ezeken is egyértelműen látszik, hogy a közeljövőben elsősorban a nagy felbontású filmeknek, illetve a nagy sebességű internetnek köszönhetően nagyon jelentős változások várhatóak a nappalinkban.
