Egy nonprofit génkutató intézet, a TIGR (The Institute for Genomic Research) kutatói az egyik legérdekesebb példány, a Carboxydothermus hydrogenoformans génállományát térképezték fel, ami a szakemberek szerint több technikai újításhoz is hozzájárulhat. Az orosz vulkanikus sziget, Kunasir egyik forró vizű forrásából izolált mikroba szinte teljes egészében szén-monoxidon él. A normál esetben mérgező gázt fogyasztáskor a mikroba vízzel keveri, majd hidrogént lélegez ki.
Annak fényében, hogy sokan a hidrogénben látják az üzemanyagok jövőjét, a technológiai ágazatok számára több mint érdekes lehet az ilyen és hasonló mikrobák géntérképe. A C. hydrogenoformans az egyik leggyorsabban tenyésző mikroba azok közül, melyek a szénmonoxidot és a vizet hidrogénné alakítják, jegyezte meg a TIGR biológusa, Jonathan Eisen. A génállományról készült tanulmány szerzője szerint a mikroba tökéletes kiinduló pontja lehet a tiszta üzemanyagok előállításának.
A géntérkép elkészítése közben a kutatók azt vették észre, hogy a C. hydrogenoformans gyorsabban szaporodik szén-monoxidban, mint bármely más ismert faj. A mikroba legalább öt különböző úgynevezett szén-monoxid-dehidrogenáz-protein gépezettel büszkélkedhet, melyek képesek manipulálni a mérgező gázt, míg a legtöbb más szén-monoxidban élő organizmus csupán egy ilyen gépezettel rendelkezik. Minden egyes módozat különbözőképpen használja fel a szén-monoxidot, így a mikroba egy valóságos élelem-feldolgozó rendszerrel lett felruházva.
A géntérkép elkészítése előtt igen keveset tudtak erről a hidrogénkilélegző organizmusról, azonban a számítógépes elemzésekkel és az összehasonlító vizsgálatokkal a kutatók több rendkívüli, eddig ismeretlen tulajdonságra is rábukkantak. Az egyik ilyen az a génsorozat, amivel spórákat állíthat elő, márpedig amióta az anthrax mint biológiai fegyver eshetősége felmerült, azóta igen nagy érdeklődés kíséri a spóraképződéssel kapcsolatos kutatásokat, mivel ebben a folyamatban rejlik a lépfene veszélye. A spórák ellenállnak a hőnek, a sugárzásnak és egyéb kezeléseknek. A mikroba segíthet felfedni azt a minimális biomechanikai gépezetet, ami a spóraképzéshez szükséges, ezáltal talán megismerhetővé válik a lépfenét okozó baktérium biológiája is.
A kutatók a nem szokványos lény génállományának feldolgozásával és elemzésével azt szeretnék bemutatni, mennyi hasznos képességet rejt magában a Föld hatalmas mikrobiológiai birodalma.
