E munka hozzásegítheti a kutatókat, hogy megtalálják azokat a géneket, amelyek sebezhetővé teszik a kutyákat és az embereket olyan betegségekre, mint a daganatos megbetegedések, a szívbetegségek, a hályogok, az epilepszia, a vakság és a süketség. Ráadásul már most azt sejteti, hogy az embereknek valószínűleg kevesebb génjük van, mint azt a tudósok gondolták.
A munkához a Tasha nevű bokszerszuka DNS-ét használták – nyilatkozta Eric Lander, a Harvard és a MIT Broad Intézetének igazgatója és az elemzésről a csütörtöki Nature-ben megjelent cikk vezető szerzője. A DNS-programot az intézetben dolgozó Kerstin Lindblad-Toh vezette.
Tashát azért választották ki a több mint 100 kutyajelölt közül, mert DNS-e különösen megbízhatónak tűnt a genomot alkotó 2,4 milliárd kémiai építőelem meghatározásához. Az eredmény sokkal teljesebb annál, amit 2003-ban jelentettek be a Shadow nevű kan kutya DNS-ének vizsgálatáról.
A tudósok – sok más élőlény mellett – eddig már megfejtették az egér, a patkány, a csimpánz, a tyúk és természetesen az ember DNS-ének bázissorrendjét. DNS-szinten két véletlenszerűen kiválasztott kutya nagyjából csak annyira különbözik, mint két véletlenszerűen kiválasztott ember, noha a méret- és viselkedésbeli változatosság a kutyák esetén „igazán elképesztő”, mondta Lander.
„Miként lehetséges, hogy egy szűk génállományon belül létrehozhatunk csivavákat és dogokat is?” – kérdezte.
A válasz jórészt a génaktivitás be- és kikapcsolásának különbségeiben rejlik, mondta, és a további tanulmányok segíthetnek abban, hogy a tudósok megértsék mi okozza a fajok testfelépítésében mutatkozó hatalmas különbségeket.
Kutyák és emberek közös betegségei
Az új munka földerített néhány „útjelzőt” is a kutya-DNS mentén, amely előmozdítja majd azon gének megtalálását, amely a kutyákat és az embereket egyaránt hajlamosítja bizonyos betegségekre. A kutyagének utat mutatnak emberi megfelelőik földerítéséhez.
Valójában sokkal egyszerűbb megtalálni a betegséggéneket a kutyákban, mint az emberekben. Az intenzív tenyésztés rajtahagyta a nyomát a kutya genomján, ezért könnyebb ráakadni a betegséggéneket hordozó DNS-régiókra.
A háromirányú összehasonlítások (egér, kutya, ember) azt is kimutatták, hogy bizonyos, egerekben nem, de emberekben megtalálható genetikai sajátosságok egyáltalán nem csak az emberekre jellemzők, hanem megjelennek a kutyákban is, mondta Lander. – „Minél több fajt vizsgálunk, őszintén szólva annál kevésbé találjuk genetikai szempontból kivételesnek az embereket.”
A kutatók azt is megbecsülték, hogy a kutyáknak 19 300 génjük van, és szinte az összes kutyagén megtalálható az emberekben is. A korábbi tanulmányok arra utaltak, hogy az embereknek mintegy 3000-rel több génjük lehet, de Lander úgy véli, hogy a kutyaanalízis „megfogalmazta bennük a kérdést, vajon ezek tényleg emberi gének-e”. Néhány feltételezett emberi gén most „gyanús”, és talán egyáltalán nem is gének, mondta.
