A 17 tagállam és Kanada illetékes miniszterei kedden kétnapos tanácskozásra tettek pontot Berlinben. Az ESA a kért 8,4 milliárd eurós összeg 97 százalékát, 8,1 milliárdot kapott meg a 2006–2010 közötti időszakra Európa űrkutatása és az űrszektor versenyképességének fenntartása érdekében. A támogatás a tudományos oldalnak is kedvez, így zöld utat kapott az egyik legköltségesebb projekt, a Merkúrra irányuló BepiColombo is, melynek megnyirbálásától leginkább tartott az űrhivatal.
Számos már futó program folytatása mellett több új, nagy volumenű projekt is jóváhagyást kapott, melyek a Huygens és a Mars Express példáját követve újabb felfedezésekhez, stratégiai adatokhoz és új szolgáltatásokhoz vezetnek, valamint nem utolsósorban megszilárdítják helyzetünket a globális kereskedelmi piacon. A miniszteri döntések célja a nemzetközi partnerekkel való kapcsolatok mennyiségének és minőségének növelése is. Az ülésen meghatározták az űrhivatal adott időszakra vonatkozó kötelező tevékenységeit mind tudományos, mind alaptevékenységeket, valamint az opcionális programokat is. Utóbbiak közé tartozik a Föld-megfigyelés, a telekommunikáció, a műhold-navigáció, az emberi űrrepülés, a mikrogravitáció, az űrkutatás és a kilövőeszközök fejlesztése.
Az ESA a döntések értelmében folytatni fogja Föld-megfigyelő programját és a BepiColombo mellett szintén kétségesnek tartott Nemzetközi Űrállomás hasznosításával (ELIPS) kapcsolatos programját. Bár ez utóbbira a kért 800 helyett csak 700 milliót szavaztak meg, így is jelzésértékűnek szánják az ISS-ben részt vevő többi partner felé. Folytatódik a kilövőrendszerek fejlesztése, valamint a Telekommunikációs Rendszerek Fejlett Kutatása (ARTES) program a technológiákra, alkalmazásokra és demonstrációkra összpontosítva. Új programként érkezik a Globális Környezeti és Biztonsági Megfigyelő (GMES) Űrkomponens, valamint a Globális Föld-megfigyelő Rendszerek Rendszere (GEOSS) kezdeményezésben Európa képviselete.
Az újdonságok között szerepel a vörös bolygón az élet jelei után kutató ExoMars, ami a vártnál nagyobb pénzösszeget, 724 millió eurót kapott, valamint a Core program, ami a jövő űrkutatási expedícióit készíti elő. Az ülés résztvevői abban is megállapodtak, hogy kizárólag európai kilövőrendszereket használnak a kereskedelmi és űrkutatási küldetésekhez az orosz és egyéb országok rakétái helyett, annak ellenére, hogy esetleg azok olcsóbbak lehetnek. Ennek értelmében az ESA nagyobb prioritást kell hogy adjon az Ariane 5-nek és kistestvérének, a Vegának, ami 2007 végén repülhet először.
Az ESA – mint arról korábban már beszámoltunk – szerette volna támogatni az orosz Kliper fejlesztését. Erre a célra kétéves periódusra 50 millió eurót kérvényeztek, azonban Németország, Olaszország és Franciaország is megvétózta a javaslatot, így a Kliper kikerült a költségvetésből. Az ESA szóvivője sajnálatát és egyben bizakodását fejezte ki, hogy a következő, 2008-as miniszteri találkozón a Kliper újra bekerülhet a kalapba.
