Nyugaton már általánosan elterjedt
A digitális műsorelosztás a nyugat-európai államokban már mindennapos a nézők számára. Az új technológia nem csupán jobb kép- és hangminőséget biztosít az analógnál, hanem jóval több csatorna továbbítását, és Magyarországon jobbára még ismeretlen szolgáltatások bevezetését teszi lehetővé. Ilyen például az EPG, vagyis az elektronikus programkalauz, vagy a műsorok hozzáférhetőségét szabályozó szülői zár, ezt már az Antenna Hungária is biztosítja ügyfeleinek. Ezek a szolgáltatások és a fizetős csatornák (nálunk eddig csak az HBO-t lehetett önmagában, tehát nem csomagban előfizetni) megjelenése csak a kezdetét jelenti az újdonságoknak.
Decembertől megszűnt az AH analóg műsorelosztása, és az AntennaMikrót felváltotta az Antenna Digital. A korábbi 23 műsort tartalmazó csomag helyett a Budapesten és 30 kilométeres körzetében élők akár 100 programot is nézhetnek, ha az AH szolgáltatását választják. Négy fő- (Induló, Alap, Családi, Extra) és több tematikus (gyerek, film, kultúra, aktív, ismeretterjesztő, zene) csomagot kínál a társaság. Az egyik legnagyobb újdonságnak számít, hogy az HBO-csatornák mellett más műsorok is megrendelhetők egyenként. Az AH arra számít, hogy nem csupán megtartani tudja jelenlegi 65 ezres előfizetői táborát, hanem növelni is, és méltó versenytársává válhat a kábelszolgáltatóknak a fővárosban és vonzáskörzetében. A távközlési vállalat várakozásairól valamennyit elárul az az adat, hogy indulásként 80 ezer digitális dekódert vásárolt.
Itthon többen is szolgáltatnának
A digitális műsorterjesztés már nem ismeretlen Magyarországon. Öt évvel ezelőtt indította el a UPC Magyarország UPC Direct elnevezésű digitális műholdas szolgáltatását. A társaság két csomagot kínál, ezek mellé kérhetők további tematikus csomagok, például sport- és erotikus csatornák. A UPC Direct az országban bárhol fogható, és bár havi díja nem olcsó a hagyományos kábelcsomagok áraihoz viszonyítva, alternatívát jelent azok számára, akik nem rendelkeznek kábelcsatlakozással és keveslik a botantennával szabadon fogható három televíziót (M1, Tv2, RTL Klub). Ezzel a lehetőséggel ma mintegy 140 ezren élnek.
A kábelszolgáltatók közül az országban elsőként egy közepes társaság, a Jászságot bekábelező PR Telecom vágott bele a digitális szolgáltatásba 2004 decemberében. A cég tizenegy kistelepülésen több mint húszezer előfizetőt lát el Jászfényszarutól Szolnokig. Az analógban kínált alap- és családi csomag mellé egyenként öt tematikus adót tartalmazó digitális kiscsomagot választhatnak az ügyfelek. A digitális szolgáltatás penetrációja fél év alatt körülbelül öt százalékot ért el a térségben.
Noha a hazai legnagyobb berendezésforgalmazók arra számítottak, hogy ebben az évben tömegesen elindul a kábelhálózatok digitalizálása, a vételhez szükséges dekóderekből még csupán néhány ezer fogyott el. A szolgáltatók egyelőre még óvatosak, hiszen nem kis beruházásról van szó. 2006 azonban az áttörés éve lehet, több nagy és kisebb kábeltársaság is tervezi a digitális szolgáltatások bevezetését. A legtöbb előfizetővel rendelkező UPC Magyarország tervei között is szerepel, bár egyelőre konkrétumokról még nem beszélnek a vezetők. A T-Kábel már kidolgozta digitális kábelcsomagjait, amelyeket az analóg csomagok mellett kínál majd ügyfeleinek Budapest tíz kerületében és hét vidéki településen.
Bizonytalan törvényi szabályozás
A digitális földfelszíni televíziózás elindulása egyelőre még bizonytalan a szabályozás hiánya miatt. Az Európai Unió rendelkezése szerint 2012-ben kell lekapcsolni az analóg földfelszíni sugárzást, addig tehát Magyarországon is meg kell teremteni a technológiaváltás jogszabályi és műszaki feltételeit. Ez utóbbi jelenti a kisebb problémát. Az Antenna Hungária 1996 óta dolgozik a műsorszórás digitalizálásán, a társaság új többségi tulajdonosa, a svájci Swisscom is elkötelezett híve az átállásnak. Terveik szerint a következő években 12 milliárd forintot szánnak erre. A bevezetéshez szükséges jogi előírások megszületése azonban folyamatosan húzódik. Az Országos Rádió és Televízió Testület, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium munkabizottsága is dolgozik az ezzel összefüggő törvénymódosító tervezeteken, a javaslatok parlamenti jóváhagyása azonban bizonytalan ideig kitolhatja a módosítások életbelépését, tekintve, hogy az elektronikus hírközlési törvény mellett a médiatörvényhez is hozzá kell nyúlni.
A médiatörvény körüli végtelen huzavonában úgy látszik, a digitális televíziózás szabályozása valahogy kikerült a jogalkotók látóteréből, ezért Kovács Kálmán az alkotmánybírósághoz fordult. A szakminiszter meggyőződése, hogy mind a két alkotmánybírósági beadványa sikerrel jár majd. Szerinte nincs olyan ésszerű ok, amely továbbra is fenntartaná azokat a kereszttulajdonlási korlátokat, amelyek megakadályozzák ezen komplex szolgáltatások kialakulását.
A digitális szolgáltatást kínáló vállalatok szerint gyors előrelépés következik majd az informatikai miniszter által benyújtott, a UPC-hez hasonló kábeltévés szolgáltatókat korlátozó, egyharmados médiatörvény megváltoztatásában, ez ugyanis nagyban elősegítené a jövőbeni terveik megvalósítását.
A digitális jövőkép
A digitális műsortovábbításban várhatóan néhány éven belül lehetőség lesz arra, hogy nem csupán csatornát, de egy-egy műsort, filmet kérjen a néző, és csak azért fizessen. A technológiával az interaktivitás, vagyis a kétirányú kommunikáció is megvalósul, így elindulhatnak a többszereplős játékok vagy a képernyő előtt ülő nézők bevonásával zajló műsorok. A digitális szolgáltatás vételére a legújabb televíziókészülékek már képesek, ezekből azonban még kevés van a háztartásokban, ezért egy set-top-boxra van szükség. A digitális dekóderekről általában bérleti díj fejében, vagy akár ingyenesen a műsorelosztók gondoskodnak.
