Mi is meglepődtünk, hogy ilyen jók vagyunk – kommentálta cége idei harmadik negyedéves teljesítményét Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója. A Novelltől 2001-ben leigazolt szakembert ma igen sokat irigylik: részese, sőt vezetője lett annak a vállalatnak, melyről túlzás nélkül kijelenthető: az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete a világon.
Schmidt a Forbes magazin legfrissebb, a 400 leggazdagabb amerikait bemutató listáján az 52. helyen áll. A Google két alapítója és máig fő tulajdonosa persze még sokkal magasabb helyre jó. A Stanford Egyetem két egykori diákja, Sergey Brin és Larry Page ma, 32 évesen a 16. leggazdagabb amerikainak számít. A Forbes-lista készítésekor számolt 11 milliárd dolláros vagyonuk azóta a 13 milliárdot közelíti, köszönhetően a Google-részvények szenzációs tőzsdei emelkedésének.
Pedig a történet mindössze hét éve kezdődött, a Google Inc.-et ugyanis 1998-ban gründolta Brin és Page. Az ötlet már megvolt, de hogy ezzel pár év alatt felforgatják az informatikai világot, az eszükbe sem jutott. Pedig megalkották a tökéletes internetes keresőmotort. Erre utólag sokan mondják, hogy meglehetősen egyszerű az ötlet, tény viszont, hogy ők ketten meg is csinálták.
Még 1996-ban abból indultak ki, hogy egy weblap fontosságát az határozza meg, hány másik lapról mutat rá hivatkozás. Ennek alapján rangsorolták tehát az internetes oldalakat, s eszerint rendezte sorba a keresőprogram a kritériumoknak megfelelő oldalakat. Aki már a kilencvenes évek vége felé is internetezett, őszinte csodálkozással fedezhette fel, hogy az akkor használt keresőprogramoknál mennyivel jobb eredményeket dob ki a Google.
Az, hogy a növekvő számú netező hosszú, tömött sorokban tért át a Google-ra, egyértelművé tette, hogy a cég is sikerre van ítélve. Miközben 2000-ben kidurrant a dotcom lufi a Google gyorsan piacvezetővé vált. Azt azonban senki sem tudta, hogy a hirtelen jött nagy népszerűségből mennyit tud majd dollárra váltani, vagyis milyen profitabilitással működik. Amikor 2003-ban az omlás után először emelkedtek a technológiai papírok árfolyamai, a Google is megszellőztette, hogy feladja a zárt életformát és kiáll a nyilvánosság elé: tőzsdére lép, s attól a pillanattól kezdve részvényesként bárki részese lehet a nagy történetnek.
MINDENT MÁSKÉPP. A Google mindent másképp csinál. Sok szakértő így foglalja össze a cég elképesztő sikerének legfőbb okát. S valóban, a legapróbb részletektől kezdve a legátfogóbbakig lehetne sorolni, mivel különbözteti meg magát konkurenseitől. Ezek közül szinte csak egy apró, de jellemző morzsa, hogy amikor tavaly év elején eldőlt, hogy következik a cég tőzsdei bevezetése, a Google megtette azt a lépést, amelyet előtte nagy cég még soha nem mert: a Wall Street-i szokásjoggal szemben nem az általános kibocsátási procedúrát választotta. Nem a hatalmas pénzt leakasztó befektetési bankok mutyizták oda VIP-ügyfeleiknek jól lenyomott kibocsátási áron a részvényeket, hanem tőzsdei aukció keretében bárki igényelhetett belőlük.
Amikor májusban megjelent a Google kibocsátási tájékoztatója az amerikai értékpapír-felügyelet honlapján, az azonnal lefagyott – nem bírta a többmilliós érdeklődést. Ekkor derült ki először, hogy a rejtőzködő cég miképp homorít: 2003-ban 105 millió dolláros profitról számolt be, a szakértők pedig úgy vélték, a tőzsdei megjelenés után 20-25 milliárd dollárra – meglehetősen magasra – értékelheti a piac a céget.
A kibocsátás környékén igen sok nagy befektetési szakértő is a Google ellen beszélt, drágának és kockázatosnak tartva papírjait. Alig több mint egy év elteltével, 2005 őszén viszont már vicces az akkori vészmadarak károgása: a Google rekordot rekordra halmozott. Tavaly nyáron sokan azt gondolták, hogy szép a kereső sikere, de egy termékre alapozva nem lehet messzire jutni. Főleg, ha azt az egyet is majd úgy nyírja ki a Microsoft, mint a Netscape-pel tette az operációs rendszerébe integrált saját böngészővel. Ehelyett a Google szinte hetente jelentkezett valami új termékkel, a részvényeladásból befolyó pénzt innovációra fordította, s ma már a Microsoft is elismeri: ez a hétéves múltú cég a legnagyobb konkurense.
A Google a tőzsdére érve szakított azzal a hagyományos modellel is, hogy negyedévről negyedévre előrejelzéseket ad várható profitjáról. Azt mondta, hogy ez legyen az elemzők dolga, a cégnél hosszú távon gondolkodnak és ennek jegyében hozzák a döntéseket. Nem érdekli őket, ha néha nem felelnek meg a nagy várakozásoknak, az legyen a piac baja. Ennek fényében különösen érdekes, hogy eddig mindig megfeleltek, sőt többször jelentősen túlteljesítették még a legoptimistább becsléseket is.
Egy éve még azt mondták az elemzők, hogy nagyon optimistán várható a cégtől a következő öt éven át 50 százalékos profitbővülés, s ennek alapján 150 dollárnál biztos nem ért többet egyetlen részvény. Mára tudjuk, hogy az idei harmadik negyedévben az előző év hasonló időszakához képest lényegében duplázni tudta bevételét és profitját is a Google. Egy éve akadt elemző, aki az aktuális árnál alacsonyabb, 70 dolláros célárat határozott meg, ma a papír 350 dollár felett áll.
Minden előzetes elképzelést felülmúlóan növekszik tehát a Google: piaci értéke átlépte a 100 milliárd dollárt, miközben például a Compaqot is magába olvasztó Hewlett-Packard 80 milliárdot, a Yahoo pedig mintegy 53 milliárdot ér. Persze a Microsoft még odébb van: bőven 260 milliárd feletti az értéke.
ÚJ TERÜLETEK. Egy éve tehát még az volt a nagy kérdés: megszorongatják-e az ifjú titánt a konkurensek, vagy ő pörköl oda egyre több cégnek. A válasz erre is megszületett: hiába próbálkozott a Yahoo és a Microsoft, nemhogy visszaszorítani nem tudták a Google-t az alaptevékenység terén, hanem még előre is tudott törni. Még mindig hónapról hónapra többen keresnek a Google-n, a cég részesedése Amerikában is közelíti az 50 százalékot, világszerte pedig bőven felette jár.
S miközben az teljesen eldőlni látszik, hogy keresésben ki az egyeduralkodó, a Google egyre inkább átlopódzik egyéb területekre. Ráadásul úgy, hogy kínosan vigyáz imázsára: magát szerény, jó fej cégnek állítja be, szemben a Microsofttal, melyről profitéhes, mindenkit kicsináló monopólium képe él az emberekben. A cég népszerűségének nemcsak az tesz jót, hogy terméke kitűnő, vagy hogy egyszerű embereknek is lehetőséget adott a részvényjegyzéssel a sikerből történő részesedésre. Tudat alatt biztosan hat az is, hogy az egyszerű felhasználónak szinte mindent ingyen ad. Egy árva banner sincs a keresőn, ingyen nézegethetünk a GoogleMappel a magasból szinte minden nagyvárost utcaszinten, és a Google kényszerítette bele például az ingyenes e-mailszolgáltatókat abba, hogy ne pénzért adják a minimálisnál alig nagyobb tárhelyet. Hallott már valaki olyan viccet, mely a Google hibáin élcelődik?
Az elmúlt év arról szólt a Google-nál, hogy a lehető legjobban fektessék be a részvényeladásból és az ugrásszerű profitbővülésből származó pénzeket. Jól jött a cégnek, hogy a reklámpiac fellendülésben van, az online reklámpiac pedig átlag felett bővül. A találatok melletti hirdetési helyeket egyre jobban el lehet adni, van miből terjeszkedni.
Szinte biztosra vehető, hogy a cég önálló böngészővel jelentkezik, de arról is vannak hírek, hogy operációs rendszert fejleszt. Mivel a jövő a csak nagy sávszélességgel élvezhető tartalmaké, nem árt, ha az ehhez szükséges infrastruktúrát is megszerezzük – gondolhatják a Google központjában. A cég szívesen ellátná ingyenes vezeték nélküli nettel Amerikát, s hamarosan akár konkrétum is következhet: San Francisco esetében például 25 másik jelentkező is szívesen biztosítaná ezt.
Makacsul tartja magát az a pletyka is, hogy a cég megveszi a legnagyobb internetszolgáltatót, az America Online-t (ami a Microsofnak is kellene). A Time Warner úgyis csak szenved vele, a Google céljainak viszont megfelelő lehet. Az ilyen „apróságok” mellett jut idő digitalizálni, majd feltenni a netre az amerikai könyvtárak könyveit, belépni a nettelefónia világába, ha pedig a Yahoo-t és a Microsoftot eleget szívattuk már, ideje döfni egyet az Ebaybe is: indul a Google aukciósháza, a már régóta létező online áruház mellé. Ezekhez nem árt egy korrekt fizetési rendszer sem, lesz hát olyan is. A GoogleTV sincs már messze, sőt a NASA-val kötött együttműködés révén az űrkutatásból sem kíván kimaradni a cég.
CSÚCSRA TÖR. Egy másik együttműködési szerződéssel is előrukkolt a keresőóriás, amikor a Sun Microsystemsszel állt össze október közepén. Az üzenet itt is egyértelmű: a Google keresője, a Sun Java technológiája és a nyílt forráskódú, tehát szabadon fejleszthető Open Office irodai szoftvercsomag összekapcsolása újabb kihívás a Microsoftnak: vigyázz, mamut! A Google célja egyértelműnek látszik: a Microsoftot csak akkor lehet megfogni, ha szükségtelenné teszik szoftvereinek használatát. Ehhez pedig ott a net: béreljen a felhasználó programot a hálón, ahelyett, hogy a saját gépére telepítget ilyen-olyan szoftvereket.
Alig van tehát már olyan terület az információtechnológiában, ahol a Google ne tette volna le névjegyét: a hétéves keresőmotor félreérthetetlenül kinyilvánította, hogy a tech szektor uralkodója kíván lenni. De mint tudjuk, mindent másként csinál. Nem akar egyből kaszálni: keress ingyen, netezz ingyen, vásárolj, aukciózz, tölts le ingyen, úgyis mindenhol én leszek a szolgáltató. A hirdető pedig, aki ezt tudja, minden percért a Google-nak fizet. Ebből pedig már szépen meg lehet élni.
Már csak az a kérdés, hogy ha ezzel a tervvel mindenki tisztában van, mi lesz rá a válasz. Mit választanak az ellenérdekelt felek: beállnak a Google mellé, vagy összefognak ellene? Ez persze ma még megjósolhatatlan. Egy biztos: rendkívül érdekes időszak elé állította a tech szektort egyetlen, pár év alatt hihetetlen sikerszériát produkáló kaliforniai cég.
