Igen és nem

Az alkotmánybírósághoz fordult Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, mert a médiatörvény nem támogatja a digitális televíziózást. A jogszabály megalkotásakor, 1996-ban ugyanis még nem lehetett megjósolni a technológia ilyen irányú fejlődését, azóta pedig a folyamatos politikai viták csak annyi módosítást tettek lehetővé a törvényen, amennyi az európai harmonizáció miatt elengedhetetlen volt. Így aztán a miniszter meg sem kísérelte, hogy a normális úton érjen célt, vagyis törvénymódosítást terjesszen be, és csak ha azt elutasítják, akkor forduljon az Alkotmánybírósághoz.

Mi micsoda? • Multiplex a frekvenciasáv egy adási csatornájában, egy csomagban továbbított műsorok és kiegészítő szolgáltatások összessége • Platform a sokcsatornás televíziózásban a néző ezen keresztül jut a műsorokhoz és más szolgáltatásokhoz (az elnevezés az angol peron szóból ered, hiszen egy vasúti peronról is különböző irányokba tartó vonatokra lehet felszállni) • DVB digital video broadcasting, digitális televízió műsorszórás – T – terrestrial, azaz földi – S – satellite, azaz műholdas – C – cable, azaz kábeles • IP TV Internet Protocol Television

A módosítás igencsak sürgető lenne, mert az elégtelen törvényi háttér akadályozza a digitális televíziózás elterjedését Magyarországon. Még az is lehet, hogy valójában a törvény teljes átdolgozására lenne szükség. Cseh Gabriella médiajogász úgy látja, a digitális műsorszolgáltatásra vonatkozó érdemi kodifikációs munkát csak átfogó médiapiaci, médiaszociológiai elemzést követően érdemes elkezdeni, amelyben külön hangsúlyt kell fordítani az állam szerepének meghatározására.

Mint mondja, a médiatörvény csak az analóg műsorszolgáltatás szabályozására terjed ki, hiszen megalkotásakor, 1995 végén a digitális médiavilág még nagyon távolinak látszott. Ennek megfelelően tartalma és szabályozási logikája nagyon sok tekintetben alkalmatlan a digitális műsorszolgáltatás működtetésére.

ELAVULT FOGALMAK. A digitalizálással eddig soha nem tapasztalt médiabőség fog előállni, többek között ezért már nem lesz indokolt megtiltani, hogy országos televízió befolyásoló részesedéssel bíró tulajdonosának ne lehessen másik csatornája, illetőleg ne lehessen befolyásoló részesedése országos napilapban és viszont. Ilyen tiltás a csatornák számát csökkentené, és így a kommunikációs szabadságjogok alkotmányellenes korlátozását jelentené. Hasonló okból nem indokolt az a jelenlegi korlátozás, hogy egy kábelszolgáltató csak a lakosság egyharmadát érhesse el.

Felül kell vizsgálni a fogalmi rendszert, hiszen például a jelenleg hatályos médiatörvény az interaktív szolgáltatások esetleges tartalmi vonatkozásaira lényegében nem alkalmazható, mivel szerinte a műsorszolgáltatás egyirányú folyamat. Nem beszélhetünk majd a mai értelemben vett helyi, körzeti és országos média-vételkörzetről sem. Valószínűleg nem lesz szükség a médiatörvény szerinti műsorszolgáltatási pályáztatására, helyette jogpolitikai szempontból bejelentéshez kötött eljárás indokolt. „Ezenkívül is felül kell vizsgálni a digitális műsorszolgáltatásra vonatkozó több jogterület szabályozását, s ennek eredményeképpen például a médiaszabályozás és az infrastrukturális szabályok jogharmonizációja is szükséges” – állítja Cseh Gabriella.

A szabályozás hiányossága elsősorban a földi digitális sugárzás beindulását hátráltatja. A többi digitális platform ugyanakkor startra kész. Műholdas digitális platform már létezik is, a több mint 150 csatornát kínáló UPC Direct, s a nagy kábelszolgáltatók is megkezdik a digitalizálást.

Itthoni szabályozás Szeptember 30-áig ki kell dolgozni a szabályozási környezetnek a földfelszíni digitális televízió műsorszórás elterjedését lehetővé tévő módosítását – írja elő egy márciusi kormányhatározat. Arra a kérdésre, hogy megtörtént-e ez, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) október végén azt a választ adta, hogy a tárca kidolgozta a digitális televíziózás széles körű elterjedését lehetővé tevő szabályozás főbb elveit és koncepcióját, ennek véglegesítése folyik. A koncepciót az IHM pár héten belül (vagyis novemberben) közzéteszi, és társadalmi vitára bocsátja. A koncepció szakmai előkészítése során alkotmányos aggályok merültek fel a Médiatörvény egyes rendelkezéseivel szemben, továbbá nyilvánvalóvá vált, hogy a Médiatörvény bizonyos rendelkezései ellentétesek az európai uniós joggal is. A tárca vezetője az Alkotmánybírósághoz fordult. Az említett kormányhatározat előírja, hogy az e célra létrehozott bizottság bevonásával az év végéig jelentést kell készíteni a kormány számára az átállás előkészítéséről és a szükséges további intézkedésekről. A határozat melléklete szerint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások széles körben való hozzáféréséhez elengedhetetlen a digitális televízió mint multimédiás eszköz elterjedése. 2007-től irányozzák elő lehetőleg három műsorcsomag (multiplex) földfelszíni digitális szórását legalább szigetsze-rűen. Az országos közszol-gálati műsorok földi analóg terjesztését folytatni kell addig, amíg ezek digitális vételkörzete el nem éri a lakosság 97 százalékát és a háztartások 98 százalékában nincs műholdas, kábeles vagy földfelszíni digitális vételre alkalmas készülék. A földi analóg műsorszórás teljes leállításának tervezett legké-sőbbi időpontja 2012 vége.

A T-Kábel már az idén, a UPC és a Fibernet a jövő évre tervezi ezt. A kábeltévé helyettesítésére használt Antenna Mikro már kiosztotta előfizetőinek a set-top-boxokat, erre szükség van a digitális adás vételéhez. Jövőre új előfizetőket is fogad, a nevét már Antenna Digitalra változtatta, s közel száz csatornát kínál decembertől a korábbi 23 helyett.

2006-ban beindul a telefondróton továbbított digitális tévé, az IP TV is, a T-Online kezdi meg a szolgáltatást. Ez nyilvánvalóan a fejlődés motorja lesz, hiszen eddig a kábelszolgáltatók általában helyi monopóliumot élveztek. A volt telekommunikációs monopolszolgáltatók világszerte foglalkoznak az IP TV elindításával, eddig ugyanis hátrányban voltak a kábelszolgáltatókkal szemben, amelyek tévét, telefont és internetet egyaránt kínáltak (ezt nevezik a szakirodalomban triple-play-nek), míg a telekom társaságok csak telefont és internetet tudtak. A technológia fejlődése mostanra lehetővé tette, hogy DSL kapcsolat révén élvezhető minőségben adjanak tévéműsort.

FÖLDI KÍSÉRLET. Földi digitális kísérleti adás 1999 óta van Magyarországon, tavaly október óta pedig üzemszerű körülmények között folytatja ezt az Antenna Hungária Budapesten és Kabhegy környékén, ami annyit jelent, hogy a vétel garantált, nincs műsorkimaradás, de a folytatás egyelőre bizonytalan. Van ugyan egy márciusban megalkotott kormányhatározat (lásd külön), amely célul tűzi ki a földi digitális televíziózás beindítását legkésőbb 2012-re, a megvalósítás azonban többet kíván egy rendeletnél. Rengeteg pénzbe kerül ugyanis, következésképp a világon másutt – ahol eddig ilyesmi létrejött – vagy állami pénzt tettek bele (ez az európai földi digitális sugárzásra jellemző), vagy megtalálták a sikeres üzleti modellt.

Éppen emiatt lenne mielőbb szükség megfelelő törvényi hátteret létrehozni a földi sugárzás érdekében. Elvben ez az a platform, amely mindenki számára elérhető, elég a vételhez egy kis szobaantenna. Csakhogy eleve hátrányban van a többi platformhoz képest, a frekvencia ugyanis szűkös erőforrás, s bár digitálisan egy multiplexen (a frekvenciasáv egy adási csatornájában) 4-5 műsor továbbítható, a földi digitális műsorok száma így sem közelítheti meg más platformok széles választékát.

A jelenleg érvényben lévő kormányhatározat szerint 2007-től lehetőleg három multiplexen, szigetszerűen meg kell kezdeni az adást. Ez 12-15 műsort jelent. A kínálat bővülhet, mert a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) keretében már megkezdődött a földfelszíni digitális frekvenciák kiosztása, s ha ez megvalósul, megduplázódhat a műsorok száma. Elvben legalábbis, mert a műsorszolgáltatók egyelőre nem tolonganak a lehetőségért.

A digitális televízió előnyei • mivel a jeltömörítésnek köszönhetően egy analóg műsor helyén 4-6 digitális műsor is elfér, jelentősen megnő a műsorkínálat és ennek következtében a verseny is a műsorszolgáltatók között • a műsorterjesztés nem ront a kép- és hangminőségen • lehetőség van emelt szintű (széles formátumú, nagyfelbontású, azaz HDTV) képi megjelenítésre • digitális videomagnó (DVR) segítségével eltolható a film kezdése, ha valaki későn ér haza • lehetőség van kiegészítő interaktív szolgáltatásokra (internet, videó rendelésre, azaz video-on-demand, téma szerinti válogatás elektronikus műsorkalauz segítségével, távoktatás, távvásárlás, távbankolás, távfogadás és hasonlók). Az ehhez szükséges visszirányú jel IP TV és DVB-C esetén mehet a telefondróton vagy a kábelen, földi és műholdas sugárzás esetén azonban szükség van más kapcsolatra is (vezetékes vagy mobiltelefon)

A kísérleti adás most csak a három közszolgálati csatornát tartalmazza, pedig a már kiépített technológia is tizet tenne lehetővé (legalábbis Budapest körzetében). Az országos kereskedelmi adók azonban nem érdekeltek benne, hiszen analóg módon úgyis eljutnak a nézőkhöz, a digitális sugárzás pedig további költséget jelentene nekik, kezdetben ugyanis párhuzamosan menne az analóggal. Kényszer nincs, mert az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a koncessziók nyári meghosszabbításakor nem kötötte ki, hogy az országos kereskedelmi tévék digitálisan is sugározzanak. Tíz, illetőleg az évek múlva lehetővé váló mintegy harminc műsor sugárzása is kevés azonban ahhoz, hogy a többi platform százas nagyságrendű kínálatával versenyezzen.

AZ INTERAKTÍV NÉZŐ. A versenyképesség márpedig kellene a piacszerzéshez, miután a digitális televíziózás a felhasználói oldalon is beruházást igényel. Meg kell venni a 25-30 ezer forintba kerülő úgynevezett set-top-boxot, amely lehetővé teszi, hogy az analóg tévékészülék vehesse a digitális adást, vagy a jóval drágább digitális tévékészülékre kell áldozni.

A lakosságnak az a rétege, amely képes és hajlandó is fizetni a tévézésért, már most is kábel-, illetve műholdas előfizető. Ezek a szolgáltatók várhatóan ingyen odaadják majd a set-top-boxot az ügyfeleiknek, annak érdekében, hogy megtartsák, illetve megszerezzék őket. Ingyen fogható tévéadások esetében azonban nincs erre kapható szolgáltató. Külföldön esetenként ringbe szállt az állam, ám az ilyesmi az EU kívánalmának megfelelően csak verseny-, azaz technológia-semlegesen történhet. A magyar állam ráadásul nem is tervez effajta támogatást.

A földi analóg szolgáltatás kikap­csolása néhány európai országban* • Finnország: a DTT szolgáltatás a lakosság 99,9 százaléka számára elérhető. Az analóg szolgáltatás lekapcsolását 2007. augusztus 31-re időzítik. • Franciaország: 2007-re várhatóan a lakosság 85 százaléka számára elérhető lesz a DTT. • Nagy-Britannia: a lakosság több mint 70 százaléka tud DTT adást venni. Az analóg szolgáltatás megszüntetése 2012-re várható. • Németország: már megszüntették az analóg szolgáltatást Berlin-Brandenburg tartományban, majd Bajorországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában, Észak-Németországban és a Rajna-Majna vidéken. • Olaszország: a lakosság mintegy 70 százalékának van DTT hozzáférése. Szardíniában és Val d’Aoste-ban 2006 januárjára tervezik az analóg adás lekapcsolását. • Spanyolország: az idei év végén már a lakosság több mint 90 százaléka fér hozzá a DTT-hez. A kormány 2010 áprilisában kívánja kikapcsolni az analóg adást. • Svédország: a lakosság több mint 90 százalékának van DTT hozzáférése. 2008. február elsejére tervezik az utolsó analóg adó kikapcsolását. • Svájc: A helyileg rendelkezésre álló négy analóg csatornából kettőt már 2002 márciusában kikapcsoltak, a felszabaduló frekvenciákat DTT szolgáltatásra használták fel. Akik ezt nem tudják venni, azokat digitális műholdas vételre ösztönzik. A teljes analóg kikapcsolást 2009-re tervezik. *Az európai gyakorlat szerint a földi analóg terjesztés megszüntetését akkorra tervezik, amikor a földi digitális sugárzás vételkörzete eléri a lakosság 98 százalékát, és ezzel együtt a bármilyen (földi, műholdas vagy kábeles) digitális vétellel rendelkező háztartások aránya is eléri a 98 százalékot.