A gyulafehérvári fellebbviteli bíróság ítéletével helyt adott az Erdélyi Érchegység aranyásóit tömörítő Alburnus Maior elnevezésű egyesület fellebbezésének, amelyet a civil szervezet a romániai Fehér megyei törvényszék által szeptember 6-án hozott döntése ellen nyújtott be. Ez utóbbi ugyanis jogszerűnek minősítette a megyei környezetvédelmi ügynökség által májusban kiadott engedélyt a román-kanadai részvénytársaság (Rosia Montana Gold Corporation – RMGC) számára, hogy a térségben harminckilenc helyen földtani és geotechnikai kutató fúrásokat kezdjen.
Az Alburnus Maior kétségbe vonta a megyei környezetvédelmi ügynökség engedélyének jogszerűségét. Fellebbezésének helyt adott a gyulafehérvári semmítőszék és ítélőtábla, amely elrendelte az RMGC által elkezdett kutató fúrások felfüggesztését mindaddig, amíg törvényes úton meg nem állapítják a megyei környezetvédelmi engedély jogszerűségét.
A román hírügynökségi jelentéséből az is kiderül: a gyulafehérvári ítélőtábla egyszersmind elutasította az RMGC-nek azt a kérését, hogy a per szereplőjeként részt vehessen a bírósági eljárásban. A civil szervezet ugyanis nem az RMGC-t, hanem a megyei környezetvédelmi ügynökséget jelentette fel a szerinte jogszerűtlenül kiadott környezetvédelmi engedély miatt.
Az RMGC 80 százalékos főrészvényese a kanadai Gabriel Resources Ltd. (GR), a Minvest román állami bányatársaság csaknem 20 százalékkal részesedik. Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni 2007-ben Verespatak mellett. E helyen legalább 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt a föld méhe. A kitermelést tizenhét évre tervezik, ez alatt a cég több mint 4 milliárd dolláros bevételre és több száz millió dolláros nyereségre számít.
A projekt környezeti kockázataira azonban több civil szervezet is felhívta a figyelmet, akárcsak a román akadémia és az ortodox egyház főhatósága. A vállalkozás ráadásul a helyi lakosság áttelepítését is szükségessé teszi.
