Több mint egy hete tartanak a franciaországi zavargások, és semmi jel nem mutat arra, hogy csillapulni akarna az erőszakhullám. Sőt, már Németországban is akadt példa a gyújtogatásokra. A fél világ ma már ömlesztve kapja a tévékből, a rádiókból és az interneten is a zavargásokról szóló legújabb híreket. Megjelentek az eseménnyel kapcsoaltos blogoldalak is, azok, amelyekben tizenéves suhancok tudósítanak a gyújtogatásokról.
Az első blog annak a két, tíz nappal ezelőtt meggyilkolt tizenéves fiúnak, Bounának és Zihednek állított emléket, akik Clichy-sous-Bois-ban egy rendőrségi akció során vesztették életüket. Bár haláluk körülményei nem tisztázottak, a közvélemény egy része mégis a rendőröket teszi felelőssé a történtekért, és valószínűleg ezért robbantak ki a zavargások is. A blogban a legtöbb bejegyzés mobiltelefonról, SMS-ben íródott, ez jól látszik a fonetikus rövidítésekből és a helyesírási hiányosságokból.
A szolidaritás, az együttérzés és a gyász sorait azonban hamarosan felváltották a szervezkedési és akciótervek. Megjelentek az első olyan mondatok, mint: “Csak bátorság, Sevran, mi is ott leszünk.” “Köszönjük, Clichy, Momtfermeil veletek van.” Felbukkantak az első fotók a kiégett autókról, a verekedésekről, a rendőrségi akciókról. Egy bejegyzés szomorúságról és békétlenségről árulkodik. “Mindenütt bűnözőkként állítanak be bennünket, de miért is? Azért, mert idehozták az apámat 30 évvel ezelőtt, hogy elvégezzen egy olyan munkát, amit a franciák nem akartak megcsinálni, de ő igen? Vagy, hogy bedugták egy szociális telepre, ahonnan ő ki akart törni, de a többiek nem?”
Megjegyzések pró és kontra
Persze az első iszlámellenes, rasszista megnyilvánulásokra sem kellett sokat várni. Valaki Pureporc, vagyis “tiszta disznóhús” néven jelentkezett be, ami utalás akart lenni arra, hogy a sertéshús fogyasztása tilos a muszlimok számára, és nyomdafestéket nem tűrő sértésekkel illette nemcsak a randalírozókat, hanem az összes mohamedánt. Mások egyszerűen csak döbbenten tették fel a kérdést: “Emberek! Mi egyáltalán Franciaországban vagyunk?”
A rejtjelezett és kevésbé kódolt üzenetekért szintén nem kellett messzire menni. Bizonyos Brahim például így vélte: “Jó ez így, fiúk… a zsaruk már becsináltak tőlünk… csak így tovább… mindent le kell rohannunk… hétfőn pedig megkezdődik az Éjjeli Nap hadművelet, tájékoztassatok mindenkit… találkozunk Momóval és Abdullal a négyes zónában… ya Djihad Islamia Allah Akhbar.” Egy Samir néven író felhasználó ezzel szemben nem titkolózik: “Csak nem képzeled, hogy most abbahagyjuk? Megőrültél? Szépen minden folytatódni fog, nonstop, nem fogunk engedni és visszakozni. A franciák úgysem csinálnak semmit, és hamarosan már mi leszünk többen.”
Az egész ügyben azonban az a legszomorúbb, hogy a két áldozatról már szinte szó sem esik. A csata pedig már nem csak az utcákon folytatódik, láthatóan az interneten is komoly visszhangja lett az eseményeknek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
