A felfújódó, levegővel töltött párna ötlete már az ötvenes évek elején megfogant a mérnökök fejében, akik akkor még nem tudtak megoldásokat kínálni arra, hogyan is lehetne az ötletből valóság. Komoly feladatot jelentett a megfelelő sebességgel felfúvódó ballon, a szakadásmentes anyag, illetve annak kidolgozása, hogy a pirotechnikai úton felfúvódó, berobbanó légzsák ne okozzon halláskárosodást.
1967-ben, jóval tizenhárom évvel a későbbi megvalósítás előtt kezdődött a légzsák megtervezése, amely számos területen új megoldások kifejlesztését igényelte.
Több mint 250 törésteszt, 2500 – hirtelen nagy lassulást szimuláló – szánkóteszt és hétmillió próbaautókkal megtett kilométer után 1980 decemberére készültek el a gyártásra alkalmas megoldással, illetve a másik airbaghez kapcsolódó fejlesztéssel, az övfeszítővel.
Fotó: Vezess.hu
A vezetőoldali légzsák premierjét követően 1988-ban megjelentek az utasoldali légzsákok is, majd hét évvel később az első oldallégzsák. A függönylégzsákok kifejlesztésére 1998-ig kellett várni, és szintén ebben az évben mutatták be az adaptív, kétfokozatú megoldást is, amely a baleset komolyságának megfelelően fúvódik fel.
A jövő légzsákjai kifejlesztésénél elsődleges szempont lesz, hogy sokkal személyre szabottabban működjenek, vegyék figyelembe az utasok egyéni tulajdonságait is. Beprogramozva a fedélzeti számítógépbe, az utasok korának, nemének, súlyának, magasságának adatai, illetve a különböző érzékelőktől kapott információk alapján határozzák meg a felfúvódás módját, idejét.
