Magyar vonatkozású díj
Magyar származású, Svájcban élő írónő és műfordító, Zsuzsanna Gahse kapta az Adalbert von Chamisso-díjat. A 15 ezer euróval járó kitüntetést a Robert Bosch Alapítvány adományozza 1985 óta olyan szerzőknek, akiknek az anyanyelve nem a német, vagy kulturális gyökereik nem németek. Az 1946-ban született Zsuzsanna Gahse 1956-ban hagyta el Magyarországot, jelenleg a svájci Thurgau kantonban él. Az alapítvány indoklása szerint Gahse új színekkel gazdagította a német irodalmat, az írónő kortárs magyar írókat is fordít németre.
A kiadók képviselői alapvetően optimistán látják a könyvpiac jövőjét és szolid fellendülésre számítanak. A szervezők által készített kérdőívek szerint a résztvevők elégedettek voltak. A kiállítók közel 95 százaléka üzletileg is sikeresnek minősítette a frankfurti megjelenést. A piac szereplői szerint a könyvek iránti kereslet és az olvasási kedv enyhén növekszik, amit az online-kiadású művek, alkotások letöltési számának szép emelkedése is jól jelez.
Még mindig évi 1,2 millió különböző könyvet adnak ki világszerte, miközben a kiadói szakma elismeri, hogy az online és digitális média erőteljes versenyben van a nyomdai úton előállított könyvekkel. Előbbiek ugyanis lehetővé teszik, hogy a könyv, nem a hagyományos formában, a világ bármely részére gyorsan eljuthasson. A kiadók új vevőket szerezhetnek, például az audiokönyvek kiadásával is.
Antikváriumban az üzlet
A könyvkiadók általános gondja, hogy produktumuk igen gyorsan a “másodkézbeli” piacon forog, már meglehetősen olcsón. A lakosság könyvekre fordított kiadásainak 8-9 százalékát ez a használtpiac szívja fel. Egyes szakemberek úgy látják, hogy ez a piac néhány év alatt a kétszeresére növekedhet, mert az éves növekedés meghaladja a 10 százalékot. Az ilyen könyvek internetes értékesítése tavaly az Egyesült Államokban harmadával, 600 millió dollár fölé került, könyvesboltokban eladásaik 4,5 százalékkal nőttek. Ez a piaci jelenség egyre jellemzőbb lesz más nagy könyvpiaccal rendelkező országokra is. Azzal együtt, hogy az eredeti árnak harmadánál többet a vásárlók általában már nem akarnak fizetni. A Frankfurti Könyvvásár csaknem 3000 eseménye közül a másodkézbeli piac jövőjét a Antikvárusok Vásárán vitatták meg.
Nemcsak telefongyár van Koreában
Idén Dél-Korea volt a rendezvény kiemelt vendége, az ország összesen 30 szerzővel képviseltette magát. A Frankfurti Könyvvásár főigazgatója elmondta, a meghívással az volt a céljuk: lehetőséget adni a koreai művészeknek, hogy megváltoztathassák a róluk kialakult képet. Szerinte eddig a legtöbben úgy gondoltak Koreára, mint hajó- és telefongyártó ipari országra, most képet kaphattak egy intellektuális nemzetről is. Az igazgató Ko Un költőt említette példának: „Év elején még arra számítottam, hogy Ko kapja majd az irodalmi Nobel-díjat. Személy szerint én úgy gondolom, hogy az jobb választás lett volna”.
Békedíj a börtön árnyékában
Kisebb vihart kavart az is, amikor a könyvvásár Békedíját Orhan Pamuk török írónak adták a Frankfurti Könyvvásár zárónapján a Szent Pál-templomban. A döntés azért kap különös hangsúlyt, mert az író ellen vádat emeltek a „török nép megsértése” vádjával amiatt az interjú miatt, amelyben kijelentette, hogy 1915 és 1923 között Törökországban egymillió örményt és harmincezer kurdot mészároltak le. Hasonló kijelentés miatt Hrant Dink örmény-török újságírót néhány héttel ezelőtt fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
A Békedíj átadásakor A hó, A fehér kastély, a Fekete könyv és más művek szerzője szorgalmazta Törökország európai uniós tagságát, másrészt sürgette, hogy hazájában tartsák tiszteletben a véleményszabadságot és az emberi jogokat.
A Békedíjat 1950 óta osztják ki, s részesült benne mások mellett Albert Schweitzer, Hermann Hesse, Yehudi Menuhin és Václav Havel is. A magyarok közül Esterházy Pétert és Konrád Györgyöt találták méltónak a kitüntetésre.
