Egészen eddig a pillanatig, a Palm és Microsoft ádáz küzdelmet vívott egymással a mobilos operációs rendszerek piacán. “A Palmnak nagy szerepe volt az intelligens hordozható készülék elterjedésében. A Palm Pilot márkanév nemcsak a Palm termékeinél jelent meg, hanem a Kleenexnél illetve a Rollerbladesnél is” – vélekedett Seam Bhavnani, a Current Analyst piackutató cég elemzője. A Gartner tanácsadó cég adatai szerint, tavaly ilyenkor a Palm operációs rendszere még mindig a csúcson volt a mobil szoftver piacon. 2004 második negyedévében, az eladott PDA-k mintegy 41,8%-án futott Palm OS, és csak 36,6%-án Windows.
Megalkuvás vagy reális kompromisszum?
Ám 2005 második negyedévére a Palm előnye elolvadt. Mára a vállalat 23%-ot vesztett piaci részesedéséből, míg a Microsoft – 9%-os növekedést elkönyvelve – az élre állt. Hardveroldalról is hasonló visszaesést mutat a cég teljesítménye. Hogy mi állhat a hanyatlás hátterében? Nos, egyrészt a Microst bevetette már sikerrel alkalmazott taktikáját, vagyis nyomást gyakorolt a hardvergyártókra: olyan alacsony árat kínált, amire nem lehetett nemet mondani. Ugyanakkor a Palm félreértelmezte a piaci igényeket. A cég továbbra is a Daytimerhez hasonló, alapvető szoftverekre összpontosított, annak ellenére, hogy a vásárlók többfunkciós, interneteléréssel felszerelt eszközökre vágytak.
Valószínűleg az értékesítésből származó konfliktusok sem tettek jót az üzletnek. A cég egyfelől a hordozható eszközeiből kívánt bevételhez jutni, miközben mobilos szoftverének licencét próbálta meg eladni más – a hardverpiacon konkurenciáinak számító – cégeknek. Így végül a Palm arra kényszerült, hogy a szoftverüzleteit a PalmSource cég égisze alatt bonyolítsa le. Azonban a bevételek továbbra is apadtak.
A Windowsra való átállás ellenére a cég jelenleg még nem állt le Palm OS terjesztésével. A cég munkatársa szerint a jövőben mindkét operációs rendszerre fejlesztenek eszközöket. Azonban a Palm és operációs rendszert fejlesztő leányvállalata között már így is elég nagy a távolság, mivel utóbbit pár hete vásárolta meg az Access japán szoftvercég, 324 millió dollárért.