Élet-Stílus

2006 a digitális tévé éve lehet

Megkezdik a digitalizálást a nagy kábelszolgáltatók, s beindul a telefondróton továbbított digitális tévé, az IP TV is. A földi digitális műsorszórás fejlődését a megfelelő törvényi háttér hiánya gátolja – derül ki a Figyelő legfrissebb számából.

Hollandiában, ahol csaknem minden háztartásban van kábeltévé, az emberek nem akartak áttérni a digitális vételre, hiába kínálta fel ezt kétmillió előfizetőjének a UPC, annak minden előnyével és kiegészítő szolgáltatásával együtt. Erre a cég úgy döntött, hogy mindenkinek ingyen megteremti a digitális vétel lehetőségét, majd az analóg terjesztést beszünteti. A „kényszerintézkedést” az motiválta, hogy várhatóan az a szolgáltató tudja megszerezni, illetve megtartani az előfizetőket, amelyik először juttatja be a háztartásukba az úgynevezett set-top-boxot – vagyis azt a „dobozt”, amelyik az analóg tévékészüléket alkalmassá teszi a digitális vételre -, s emellett még telefont és internetet is kínál nekik. A szakmabeliek ugyanis biztosak abban, hogy a digitális televíziózás az igen közeli jövőben elindul hódító útjára, még akkor is, ha a nézők, mivel még nem volt módjuk tapasztalni az előnyeit, pillanatnyilag nem mutatnak különösebb érdeklődést iránta.

Mint Nagy Péter, az Infrapont Gazdasági Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója a Figyelőnek elmondta, a távközlési cégeket az készteti a televíziós piacra való belépésre, hogy a kábelszolgáltatók már korábban beléptek az ő piacukra, s műsor mellett telefont és internetet is adnak a kábelükön. A technológia immár elért odáig, hogy a távközlési cégek revansot vehetnek: a műsorterjesztéshez elegendően széles sávot biztosító modemek ára mostanra csökkent le annyira, hogy életképes üzleti modellt lehessen kialakítani a rézdróton továbbított televízióra.

Ha nem is az idei, de a jövő év már nálunk is az IP TV éve lehet, hiszen a Magyar Telekom csoporthoz tartozó T-Online ekkorra tervezi e szolgáltatás megkezdését. „A következő egyéves távlatban a tervek között szerepel egy tévé szolgáltatás elindítása, amely olyan interaktív kiegészítő elemeket tartalmaz, mint az elektronikus programújság és a video-on-demand, azaz online videotéka” – közölte a Figyelővel Koltai Péter, a T-Online üzletfejlesztési vezetője.

Aligha véletlen, hogy a kábelesek is mostanában rukkolnak elő a digitalizálással (DVB-C). A legfürgébb a T-Kábel, amely már az idén kezd. A teljes átállás időpontját még nem véglegesítették, de a Figyelőnek adott válaszukban azt azért leszögezték, hogy hamarabb átállnak, mint a földfelszíni sugárzás (ennek kormányhatározatban rögzített végső határideje 2012 vége). A UPC a jövő év első felében kíván elindulni, valószínűleg Budapesten, de a pontos időpontról még nincs döntés. „Az összes hálózatot szeretnénk 2010 előtt digitalizálni” – közölte Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója. A Fibernet is készül: „Jövőre tervezzük bevezetni, elsősorban prémiumszolgáltatások elosztására” – válaszolta a Figyelő kérdésére Ábrahám Gergely, a cég pr menedzsere, azt azonban már nem árulta el, mit is értenek prémiumszolgáltatás alatt.

A kábeltévé helyettesítésére használt Antenna-Mikro már most megkezdi a digitalizálást, egyelőre a meglévő előfizetőinek ad set-top-boxot, január elsejétől azonban már újaknak is. Nevet is vált, Antenna Digital lesz belőle. „Közel száz csatornát kínálunk majd a mostani 23 helyett” – tájékoztat Tóth András, az Antenna Hungária (AH) Rt. szóvivője. Az új szolgáltatás része lesz az elektronikus műsorkalauz és szuper-teletext, a későbbiekben pedig további interaktív szolgáltatások bevezetésére készülnek.

Műholdas digitális platform már létezik Magyarországon, a 150 csatornát kínáló UPC Direct, ez azonban viszonylag magas ára miatt kiegészítő szerepet játszik, s ez a jövőben sem változik. „Ez drágább technológia, ezért változatlanul azokra a területekre szánjuk, ahol nincs kábel” – mondja Szűcs László.

Hiányzó háttér

„A törvényi szabályozás hiánya miatt jelenleg nem lehet üzleti modellt meghatározni a földi digitális sugárzásra (DVB-T)” – mondja az AH Rt. szóvivője. A kísérleti adás most csak a három közszolgálati csatornát tartalmazza, pedig a már kiépített technológia tizet tenne lehetővé (legalábbis a főváros körzetében). Az országos kereskedelmi adók azonban nem érdekeltek benne, hiszen analóg módon úgyis eljutnak a nézőkhöz, a digitális sugárzás pedig pluszköltséget okozna nekik, ugyanis kezdetben párhuzamosan menne az analóggal. Kényszer pedig nincs, mert koncessziójuk nyári meghosszabbításakor az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) nem kötötte ki, hogy a társaságok digitálisan is sugározzák műsorukat. Nyilvánvaló, hogy az AH Rt.-nek nem érdemes beruháznia, ha a szolgáltatást nem tudja tartalommal megtölteni. Az állam csak a közszolgálati adók digitális sugárzásának költségét állja, ez az analóggal párhuzamos sugárzás idején pluszkiadás, a tisztán digitális sugárzás azonban olcsóbb az analógnál. „A földi frekvenciákkal nem lehet szabadon gazdálkodni. Amíg egy kábeles vagy műholdas szolgáltatás elindítása „csak” elhatározás és pénz kérdése, addig egy DVB-T szolgáltatás elindításához számtalan engedélyre van szükség” – hangsúlyozza Tóth András a Figyelő legfrissebb, csütörtökön megjelenő számában.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik