A most bejelentett 60 tonnás terméshozam révén az energiafű immáron ténylegesen is komoly versenytársa lehet a közeljövőben az elektromos áram előállításában még mindig meghatározó szerepet betöltő fosszilis tüzelőanyagoknak. A legfőbb gondot eddig az okozta a szakemberek körében, hogy a különféle energiafüvek és biomasszák nem rendelkeztek megfelelő energiasűrűséggel, illetve, hogy hatalmas földterületekre volt szükség viszonylag kis mennyiségű energiát leadó füvek létrehozásához. Ez utóbbi probléma a döbbenetes terméshozammal immáron megoldottnak tekinthető.
Szerény becslések szerint is…
Ha csak azzal a terméshozammal számolnánk, amellyel a legtöbb európai állam környezetvédői számolnak, már akkor is jelentős előrelépést jelenthetne az energiafű a környezetszennyezés megfékezése terén. Európában ugyanis hektáronként 12 tonnás terméshozammal számolnak, ami a gyakorlatban kb. 36 hordónyi kőolaj energiatartalmának felel meg. A jelenlegi hordónként 60 dollár körüli árral számolva az energiafű hektáronként akár több mint kétezer dollárnyi energiát képes „megtermelni”.
Szerényebb becslések szerint, ha a Japánból származó hatalmas energiafüvet Európa termőföldjeinek 10 százalékán termesztenék, már akkor is képes lenne Európa áramigényének 10 százalékát fedezni a növény. Vidékfejlesztési potenciálján, munkahelyteremtő képességén kívül két további nagy előnnyel is rendelkezik az energiafű: egyrészt vonzóvá teheti a gazdálkodók körében az a tény, hogy aratására éppen a mezőgazdasági holt szezonban kerülhet sor, másrészt pedig, hogy nem igényel semmilyen különleges gépezetet, így a jelenleg használt mezőgazdasági technológiák segítségével is termeszthető.
Nem fertőz, nem hordoz betegséget, de négy méterre megnő
Steve Long, a University of Illinois professzora a BBC-nek nyilatkozva elmondta: az elefántfű most kifejlesztett hibrid változata mindenféle fertőzésnek ellenáll, így nem kell amiatt aggódni, hogy az új elefántfű valamilyen betegség hordozója lehet. A Japán magasabban fekvő részeiről elterjedt fű mostani változata hatalmasra nő: a növény akár a 4 méteres magasságot is elérheti, látványa pedig egyszerre dekoratív és döbbenetes. Az EU-direktívákat is figyelembe véve könnyen lehet, hogy az öreg kontinens tájain is nemsokára jelentős mennyiségű, most kifejlesztett elefántfű fog hajladozni.
A dublini Trinity College professzora, Mike Jones szerint ugyanakkor ez az elefántfű-változat viszonylag nagy nedvességigényű, így elsősorban Európa északabbi részein nőhet meg valóban négyméteresre. Skandinávia és Nagy-Britannia ebből a szempontból kiváló talajjal és éghajlattal rendelkezik nagy mennyiségű energiafű termeléséhez. Steve Long hozzátette: az energiafű egyik legnagyobb előnye, hogy ugyanolyan mennyiségű szén-dioxid keletkezik elégetésekor, mint amennyit a növény magába szív növekedése folyamán. A szén-dioxid-kibocsátás így nulla lesz, ami hatalmas előrelépést jelenthet az egyik legveszélyesebb gáz csökkentése terén.
A magyar szikes talaj energiafüve
Egy július közepi bejelentés szerint azonban nekünk magyaroknak sem kell aggódnunk: a szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht.-nak ugyanis olyan energiafüvet sikerült nemesítenie, amely akár az Alföld száraz és szikes talaján is képes megélni és jelentős terméshozamot produkálni. A csapadékban szegényebb és csak rossz termőtalajjal rendelkező régiók így a magyar fejlesztésnek köszönhetően szintén bevonhatók lesznek az energiafű termelésébe.
A szarvasi kutatók által kifejlesztett növény gyökere akár 2-2,5 méter mélyre is lehatol. További előnyeként emlegetik, hogy 10-15 évig nyugodtan termeszthető egy helyben, csak ezt követően meríti ki saját igénye szerint a földet. A nemrégiben beindult energiafű-program célkitűzése szerint optimális esetben 2015-re akár 1 millió hektáron is hajladozhatnak energiafüvek, amely 10 tonnás hozammal számolva a magyarországi energiafelhasználás 15 százalékát is képes fedezni.
Sajátos hazai tévút
Ez persze tényleg csak optimális esetben valósulhat meg, ám az optimistákat gyorsan letörte egy most készülő rendelkezés is, amely a megújuló energiaforrások hasznosításába esetlegesen tőkét invesztálókat gyorsan elriaszthatja eredeti szándékuktól. Míg ugyanis világszerte egyre komolyabb üzlet a megújuló energiaforrásokba történő befektetés, és szinte már húzóágazattá válik egyes országokban, addig nálunk a tervezett szigorú rendelkezések komolyan visszavethetik a megújuló energia előállításának fejlesztését.
Az Energia Klub közleményében hangsúlyozza, hogy a készülő rendelkezés teljes abszurditásokat tartalmaz: egy szélerőmű üzemeltetőjének például előre meg kellene tudni mondania, hogy mikor és mennyi szél fog fújni, és hogy ebből mennyi energia termelhető. Ha pedig valamilyen örömteli okból kifolyólag túltermelés keletkezik a szélerőműben, akkor azután nemcsak hogy nem kap támogatást a szélerőmű üzemeltetője, hanem egyenesen pénzbírsággal sújtják. Az ártámogatást a menetrenden kívül termelt áram után 1,3-as szorzóval kell visszafizetni.
Úgy tűnik tehát, hogy míg szomszédaink közül is egyre többen fedezik fel a megújuló energia adta lehetőségeket – Románia most hirdetett meg egy nagyszabású programot –, addig Magyarország inkább visszafelé táncol ez ügyben.
