Az influenza századunk legváltozóbb és legismertebb betegsége. Kórokozói vírusok, melyek különböző típusai az állatvilágban és az emberek között is megbetegedést okoznak. Fertőzési mechanizmusa igen egyszerű, legtöbbször cseppfertőzéssel, nyállal terjed. Éghajlatunkon a téli, immunológiailag gyengébb időszakunkban könnyen áldozataivá válhatunk a rendszeresen megjelenő A vagy B variánsnak. Lefolyása általában nem súlyos, de könnyen okozhat szövődményeket. Jellemzője az igen gyors, esetenként robbanásszerű elterjedés és a gyakorta kialakuló szövődmények. Nagyobb járványok 30-40 évenként fordulnak elő, kisebb influenzajárványra azonban gyakorlatilag minden évben számítani kell.
Az influenzavírusnak három alaptípusa (A, B és C), ezeken belül több alfaja van. Az állatoknál és embereknél megbetegedést egyaránt okozó A típusba sorolható vírusok kiterjedt járványokat okoznak, speciálisan az emberi megbetegedésért felelős B vírus általában kisebb, lokális járványokat, míg a szintén emberi fertőzést előidéző C vírus pedig ritka, egyedi eseteket produkál.
A kezdetek
1997 decemberében Hongkongban 6 ember halt meg madárinfluenza következtében. Körülbelül 1,2-1,3 millió csirkét vágtak le, hogy megelőzzék a H5N1-es vírus járványszerű elterjedését.
Nagyjából azóta ismerjük a mostanra igen sikeresen terjedő kórokozót, a madárinfluenzát.
A vírus emberre nem veszélyes törzsei azóta Amerikában, Dél-Afrikában és Ázsiában okoztak kisebb-nagyobb problémákat, de járvánnyá gyakorlatilag sohasem szélesedtek az egyedi, elszigetelt esetek.
Mintegy 50 olyan állati vírus ismeretes, amely madarakban – ez legalább 50 fajt érint – kiválthatja a betegséget. A madárinfluenza a szárnyasoknál magas lázzal, a belső szervek vérzésével, az állat biztos pusztulásával jár. A betegség járványos megjelenése esetén a teljes érintett állatnépességet kiirtják, egyrészt állatgyógyászati, állatjárványtani okokból, másrészt, hogy megelőzzék egy emberi influenza-világjárvány kialakulását.
