A városok egy része pályázatában történelmi értékeit, tradícióit helyezi előtérbe. Sopron Liszt Ferencet, Pécs a Zsolnay tradíciót és a mediterrán légkört, Eger a borkultúrát állítja pályázatának fókuszába. Ugyanakkor Miskolc éppen az arculatváltásra összpontosít. Miskolctapolca, Lillafüred és a Miskolci Nemzeti Színház előtérbe állításával a város hagyományos imázsát szeretné átformálni. A főváros az utolsó pillanatban, szerdán, a sajtó képviselői előtt adja be pályázatát, amely Budapest vonzásának, megtartó erejének erősítése mellett, a Duna parti városok és a tágabb térség kulturális kapcsolataira épül. A főváros együttműködést ajánlana az ország három különböző részén lévő három városnak, Miskolcnak, Győrnek és Pécsnek: egy-egy hónapra átengedné a kulturális főváros címet, ahogy erre több példa volt Európában.
Az EU csak jelképes összeggel – a teljes költségvetés 1-3 százalékával – támogatja a programsorozatot. A rendezvény költségvetését legnagyobb részben az államnak és a városi önkormányzatnak, illetve a magántőkének kell biztosítani. Nem kis összegről van szó, hiszen 20-80 milliárd forint körüli költségvetést terveznek a pályázók. A költségvetés tervezését nehezíti, hogy az állami hozzájárulás mértékéről nincsenek információk, és egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a beruházások közül melyek illeszthetők be a készülő 2. Nemzeti Fejlesztési Tervbe.
Idén az írországi Cork Európa kulturális fővárosa, amelynek infrastrukturális fejlesztésére 196 millió eurót (47,7 milliárd forintot) költött a város és az ír kormány. A rendezvények összköltségvetése 15,5 millió euró; ebből 9,5 milliót ad a dublini kormány, 3,2 milliót a helyi önkormányzat, 0,5 milliót az EU, a többit pedig a szponzorok felajánlásaiból fedezik.