Élet-Stílus

Dreadzone

A Szigeten immár visszajáró, régi kedves ismerősként üdvözölt Dreadzone Nagy-Britannia elektronikus táncmuzsikákban nem kifejezetten szűkölködő zenei színterének veteránja, s egyik legmegbecsültebb egysége is egyben - hogy miért, arról itteni fellépései lelkes közönsége is tudna mesélni.

Az eredetileg – az egyik Clash-utódzenekar – a Big Audio Dynamite kötelékében összehaverkodó énekes-filmrendező (Don Letts), basszista (Leo Williams) és dobos (Greg Roberts) kérészéletű projektjéből, a Screaming Target-ből “kicsírázó” Dreadzone létrehozásának ideája 1992-ben született meg, s a rákövetkező évben már ki is jött a csapat első albuma, a 360 Degrees, a legendás Creation Kiadó (és annak vezetője, Alan McGee) istápolásával.

A technó hangzást reggae-vel, dubbal, pszichedéliával oltó, a zenei sajtó által Lee Scratch Perry és az Orb nevével rokonított formáció ekkor még csupán Roberts és a producer Tim Bran duójaként működött, ám az élő fellépésekhez további zenészekre is szükség volt. Így került képbe Williams, valamint a szintén ex-BAD-tag billentyűs, Dan Donovan. A Glastonburyben is fellépő csapat környékén ekkortájt tűnt fel a remek reggae-énekes, Earl 16, valamint (átmenetileg) Alison Goldfrapp is. A következő albumok (Second Light, Biological Radio, Sound) sikere és a meghatározó médiaszemélyiségek (John Peel, Jools Holland) lelkes támogatása megszilárdította a saját stúdióját 1998-ban tető alá hozó gárda pozícióját az irányadó tánczenei produkciók sorában, s bár a felállás az elmúlt években többször is változott, a lényeg sosem. Táncra fel!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik