Igazolt tény, hogy az úgynevezett vitális kimerültség – azaz nagyfokú fáradtság, energiahiány, ingerlékenység és lehangoltság – kockázati tényezőként szerepel szívbetegségek esetében, így például elősegítheti a szívinfarktus kialakulását.
A köztudatban az az elképzelés él, hogy a vitális kimerültség vagy depresszív hangulat az immunrendszer aktivitásának csökkenésével elősegíti a rosszindulatú daganatok kifejlődését.
A Dán Rákszövetség Rákepidemiológiai Intézetének kutatói Dr. Corinna Bergelt vezetésével vizsgálták a vitális kimerültség mint kockázati tényező szerepét a rákbetegség kialakulásában. A prospektív koppenhágai városi szívtanulmány keretein belül folytatott vizsgálatban 8527 személyt kísértek figyelemmel.
A 8,6 éves utánkövetési időszak során 976 személynél (12%) diagnosztizáltak rosszindulatú daganatos megbetegedést. A kérdőíves felmérésből kiderült, hogy a kifejezett vitális kimerültség hajlamosít olyan magatartásformákra – dohányzás, mozgásszegény életforma – melyek a rák kockázati tényezői lehetnek, de önmagában nem segíti elő a betegség létrejöttét.
Sőt, a legsúlyosabb fokú vitális kimerültséggel jellemezhető személyeknél még alacsonyabb is volt a dohányzás-, vírus- és immuneredetű daganatos betegségek előfordulási aránya, mint a jobb közérzetű alanyok körében. A hormonális és alkohol-eredetű daganatok esetében sem találtak összefüggést a vitális kimerültség és a megbetegedések előfordulása között.
