Mindettől függetlenül azonban az IT-cégek többsége úgy látja, a magyar piac összességében továbbra is stagnál, amit befolyásol az is, hogy az uniós források a pályázatok hosszú átfutási ideje miatt egyelőre nem élénkítik az informatikai beruházásokat.
HP: csak a kkv-piac fejlődik
Molnár Imre, a HP Magyarország vezérigazgató-helyettes úgy látja, hogy az év eleji lendület után az utóbbi három hónapban visszaesett a piac. Hozzátette: egyelőre maguk is keresik az okát, hogy tavasszal miért következett be jelentős negatív fordulat. Molnár Imre elmondta: míg korábban a nagyvállalatok 2-3 évente frissítették vagy újították fel rendszereiket, addig ez mára 3-4 évre nőtt. Így egyedül a kis- és középvállalati szektorban tapasztalják a kereslet növekedését.
Az utóbbi hónapokban elmaradnak a nagy állami projektek is, illetve számuk nagymértékben visszaesett. Nem nő az otthoni felhasználók kereslete sem, valószínűleg azért, mert eladósodott a szektor: a háztartások kiköltekeztek, s pénzügyi lehetőségüknél több és nagyobb áruhitelt vettek fel. Most pedig megpróbálják konszolidálni helyzetüket. A vezérigazgató-helyettes kifejtette: reményeik szerint az év hátralévő részében megkezdődnek a nagyobb állami beruházások
Oracle: előmozdulás jöhet közigazgatási piacon
Füzes Péter, az Oracle Hungary ügyvezetője kifejtette: az állam képviselőinek gondolkodásmódja nemigen változott az elmúlt időszakban az informatikát illetően. Továbbra is úgy vélik, akkor tudnak spórolni, ha kevesebbet költenek informatikára. Ráadásul ezt a személetet erősítik a költségszigorító lépések is. Ezzel szemben az ügyvezető szerint, sokkal inkább azt kellene szem előtt tartani, hogy az informatikai beruházások révén az államigazgatás olcsóbbá és hatékonyabbá válhat.
Füzes Péter úgy látja, hogy a közepes vállalkozások piaca fejlődésnek indult, de a mostaninál gyorsabb növekedést gátolja, hogy csak lassan jutnak hozzá a cégek az uniós forrásokhoz. Igaz, ez az év hátralévő részében minden bizonnyal változni fog, s akkor az innen származó megrendelések is gyorsan bővülhetnek.
Az informatikai cégek szempontjából biztató lehet az is, hogy a 2000 előtt vásárolt számítástechnikai rendszerek cseréje, illetve fejlesztése nemigen halasztható tovább. Ugyanakkor azonban az is igaz, hogy a korábbi évek árbevételének eléréséhez több terméket kell eladniuk a gyártóknak, mint korábban: az elmúlt időszakban például a hálózati eszközök ára legalább 25 százalékkal mérséklődött, s ma már egy vállalatirányítási rendszer projekt sem milliárdos, csupán 100-200 millió forintos tétel.
Az IT-cégek helyzetét javíthatja az is, hogy az előrejelzések szerint elmozdulás várható a közigazgatási szektorban is, s a nagy cégek, így például a pénzügyi és távközlési vállalatok továbbra is jelentős informatikai fejlesztéseket hajtanak végre.
Intel: a hordozható gépek piaca 40 százalékkal nőhet
Gacsal József, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója közölte: az asztali gépek piaca stagnál, illetve talán kicsit nő, miközben a hordozható gépek piaca éves szinten, főként a lakossági kereslet emelkedése miatt akár 40 százalékkal is bővülhet. Hozzátette: tapasztalataik szerint a vállalati asztali gépes piac csak lassan bővül, miközben a szerverek iránti kereslet 8-10 százalékkal nőtt az első félévben, s reményeik szerint nő éves szinten a bázishoz képest.
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége adatai szerint Magyarországon az infokommunikációs piac 1.400-1.500 milliárd forint értékű, ebből 400 milliárd forint az informatikai szektorból származik. A szektorban 8000-9000 cég működik, s ezek a vállalatok a GDP-nek mintegy 10 százalékát állítják elő.
