A Discovery külső üzemanyagtankjának szintmérője hibásodott meg, ezért fújták le az űrsikló szerdai indítását. Immár sokadszor történik ez a Discovery-vel, s tulajdonképpen ismét bebizonyosodott, hogy az USA egyelőre képtelen megbízható űrjárműveket a kozmoszba juttatni, legalábbis, ha személyzetet is kell vinnie a járműnek. Jelenleg nagy biztonsággal csupán az orosz rakéták és űrhajók szállítanak legénységet, így a Nemzetközi Űrállomás (ISS) ellátásában is az oroszokra támaszkodnak az együttműködő partnerek, például az Egyesült Államok.
Újabb kudarc
A Discovery indításának elhalasztása újabb kudarc az amerikai űrkutatásban, amelynek emberi repüléseit két és fél éve állították le, amikor felrobbant a Columbia űrsikló. A mostani halasztás után a NASA egyelőre nem jelölt meg újabb időpontot a kilövés megismétlésére.
A kilövés lefújásáról a start előtt két és fél órával döntöttek a NASA illetékesei. A hétfős legénység így tovább várhat a „bevetésre”, jóllehet a felkészülés utolsó pillanataiban érte őket a döntés. A mostani meghibásodáshoz hasonló bajok már áprilisban, az első tervezett kilövési időpontban is felmerültek. A hiba okát a jelek szerint máig nem sikerült teljesen feltárni, így annak újabb bekövetkezése sem zárható ki.
Egyes források szerint a probléma nem oldható meg könnyen, minden bizonnyal nem csupán egy-két alkatrészt kell majd kicserélni. Így érthető, hogy a NASA már nem mert újabb startolási időpontot nyilvánosságra hozni. Az amerikai űrkutatási hivatalnak nincs sok ideje: ha július végéig nem küldik fel a Discovery-t, akkor szeptemberig kell várniuk arra, hogy a Nemzetközi Űrállomás – amelyet az űrsikló megcéloz – kedvező pozícióba kerüljön. Az indítás időpontját az is behatárolja, hogy a NASA mindenképpen nappal akarja fellőni az űrrepülőt, hogy megfigyelhessék az esetleges problémákat a startolás után.
Nem egyszerű a probléma
Az üzemanyag-szintmérők meghibásodása nem egyszerű mérési probléma: ezen érzékelők jelzésére állítják le az űrrepülőgép hajtóműveit a felemelkedéskor. Ha túl korán vagy túl későn érkezik a stop-jelzés, akkor tragédia következhet be. Márpedig a mostani kilövés előtt a szenzor alacsony üzemanyagszintet mutatott annak ellenére, hogy a tank – természetesen – tele volt.
Érdekes, hogy kedden még egy másik „baleset” miatt aggódtak a kilövés irányítói: akkor a pilótafülkét borító műanyagfedél, egy körülbelül egykilós tárgy zuhant húsz métert, majd a gép testén landolt, megsértve ezzel a Discovery szárnyánál a védőborítást, a hőpajzsot. Ezt a hibát gyorsan kijavították, hiszen ez is végzetes lehetett volna: a Columbia felrobbanását 2003 februárjában a kerámiaelemekből álló hőpajzs megsérülése okozta, ami a kilövés után következett be.
