A régészek által eddig elfogadott nézet szerint Amerikát körülbelül 11 ezer évvel ezelőtt népesítette be az ember, a Szibériát Alaszkával összekötő Bering-szoroson keresztül. Az úgynevezett Clovis First Model alapvetően olyan vadászeszközök elemzésén alapul, melyeket Amerika első betelepülői használhattak. Az őslakosokon végzett genetikai vizsgálatok szintén azt mutatják, hogy Amerika első meghódítói valahonnan Kelet-Ázsiából érkezhettek. Egy Angliában dolgozó kutatócsoport szerint azonban a Clovis First Model feltevései hamisak.
„Kettős honfoglalás” Amerikában
A liverpooli John Moores University kutatója, Silvia González által vezetett kutatás ugyanis arra az eredményre jutott, hogy az első ember valamikor 40 ezer évvel ezelőtt már jelen volt az amerikai kontinensen. Ráadásul az erre utaló nyomokat nem is Észak-Amerikában találták meg, hanem Közép-Amerikában, a Mexikóvárostól 130 kilométerre délkeletre fekvő Puebla város közelében. González szerint egyébként ezek a korai betelepülők minden valószínűség szerint kihalhattak, amiből következőleg genetikai hagyatékuk sem maradhatott hátra a mai indiánok körében.
Az amerikaiak „kettős honfoglalásának” elmélete szerint azonban az első emberek nem is szárazföldön közelítették meg a kontinens középső részét, hanem kis csónakokon jutottak el szigetről szigetre hajózva. A partmenti migrációs elmélet (Coastal Migration Theory) González szerint arra is választ ad, hogy miért nem Amerika északi felében találták meg azt a több mint kétszáz lábnyomot, melyek az új feltételezések alapjául szolgálnak. A BBC-nek nyilatkozva González elmondta: meglátásuk szerint a korai betelepülők mobilis csoportokat alkottak, és elsősorban vadászatból tartották fent magukat.
Kétéves vizsgálat
A vizsgálat alapjául szolgáló lábnyomokra már 2003-ban rábukkantak, ám az alapos elemzés egészen mostanáig eltartott. González elismerte, hogy nem az összes lábnyom származik embertől: a több mint kétszáz lábnyom hatvan százaléka emberi, a többi pedig állati eredetű. Az emberi nyomok egyébként különböző méretűek, ami egyértelműen arra utal, hogy a felnőttek mellett gyerekek is járták a környéket. A “leleteket” egy hatalmas vulkanikus tó partja mentén fedezték fel, és azokat a tó alján valamint a lábnyomok körül található üledékrétegek és kövületek elemzése révén próbálták meg időben elhelyezni.
A radiokarbonos valamint az eletronperdület rezonanciáján alapuló vizsgálatok mellett uránium atomok és különféle optikai vizsgálatok segítségével is megpróbálták meghatározni a lábnyomok korát, de mindegyik egybehangzó eredményt adott: a lábnyomok több mint negyvenezer évesek. „Mintát vettünk a lábnyomok alatti rétegből, a lábnyomok rétegéből és a lábnyomok feltti rétegekből is, hogy méréseink teljesen pontosak legyenek. Ezután teljes bizonyossággal állíthatom: a lábnyomok legalább negyvenezer évesek” – nyilatkozta González a BBC-nek.
Régészeti bomba – kételyekkel
A González által „régészeti bombának” is nevezett felfedezés kétségkívül forradalmi lenne, amennyiben azt a régésztársadalom elfogadná, csakhogy sokan szkeptikusan fogadták a bejentést. Michael Faught, az amerikai régészet egyik nagy alakja szerint az ilyen felfedezések általában valamilyen kis dolgon mindig megbuknak. Egyesek szerint a Puebla közelében található vulkanikus területeket ma is igen sokan használják különféle célokból: nemcsak kerékpárosok járják a vidéket, hanem egyesek még mindig bányászati tevékenységet folytatnak a vulkanikus talajon.
Ráadásul a heves esőzések is közrejátszanak a vidék formálásában, így a kétkedők arra gyanakodnak, hogy a lábnyomok messze nem olyan régiek, mint azt a mostani kutatások feltételezik. Paul Renne, a University of California professzora pedig egyenesen azt állítja, hogy a lábnyomok egyáltalán nem is embertől származnak: „Közelről láthattam a nyomokat, és azt kell mondjam, csak igen kevéssé hasonlítottak emberi lábnyomokra. Az a néhány pedig, melyekről mégis azt lehetne mondani, hogy embertől származik, viszonylag friss nyomnak tűnt. A többiről viszont akár azt is állíthanám, hogy dinoszauruszoktól származik” – fogalmazta meg kifogásait Renne a Discovery News-nak.
Ráadásul Renne szerint a mostani lábnyomok egy olyan réteg alatt találhatóak, melyek legalább 200 ezer évesek, márpedig ha ez igaz, akkor a lábnyomnak még régebbinek kellene lennie. Renne azonban nehezen tudja elképzelni, hogy már 200 ezer évvel ezelőtt elődeink jártak volna a kontinensen, így meglátása szerint González és csapata mindössze a természet játékának áldozata lett.
