Elindult az autópálya-számháború

A Gyurcsány-kormány a következő kormányt akarja terhelni a rendkívül költséges autópálya-építéshez kapcsolódó idei, 1065 milliárd forintos hitelfelvétellel és részvény-kibocsátással – állította Soltész Miklós és Manninger Jenő, a Fidesz országgyűlési képviselői.

A parlamenti képviselők sajtótájékoztatójukon kifejtették, hogy a polgári kormányt négy évig azzal támadták, hogy drágán épít autópályákat, de akkor 1,2-1,3 milliárd forintból építettek autópályákat magyar cégekkel, amely most kilométerenként 2,5 milliárd forint, sokszor magyar vállalatok kizárásával.

Soltész Miklós felsorolta az említett 1065 milliárd forint összetevőit: a Nemzeti Autópálya Rt. 383 milliárd forint hitelt vett fel kereskedelmi bankoktól, amelyet nem autópályákra, gyorsforgalmi utakra költött, hanem befizette a költségvetésbe. Az autópálya-törvény módosításával még 92 milliárd forintos hitelfelvételre kerül sor, idén ősszel pedig a Nemzeti Autópálya-kezelő Rt. bocsát ki kötvényt 690 milliárd forint értékben. A képviselő úgy vélte, hogy a kormány a “költségvetési lyukakat” kívánja betömni ezekkel, a költségvetésbe befizetett hitelekkel.

Szerinte a koncesszió is valahol államadósság, mivel azt valakinek állami pénzekből kell visszafizetnie, és Magyarország az Európai Unió által engedélyezett, a GDP 60 százalékát kitevő államadósság környékén jár. Soltész Miklós értékelése szerint a magyar cégek “kizárása” rosszat tesz a magyar iparnak, valamint a foglalkoztatásnak.

Manninger Jenő azt a kérdést tette fel, hogy összesen hány kilométer gyorsforgalmi út épül a ciklus végéig. A képviselő felidézte, hogy a 2002-es szocialista választási ígéret 800 kilométerről szólt, amelyet időközben módosítottak 400, 300, illetve 270 kilométerre.

Tóth Sándor, az MSZP gazdasági munkacsoportjának tagja kijelentette: a ciklus végéig 432,6 kilométer autópályát fognak átadni. Mindemellett elmondta, hogy a költségvetési törvény is rendelkezett arról, hogy 2005-ben az autópályák magánfinanszírozásban épülnek, ez pedig egy hosszú távú szolgáltatás-vásárlás, amely magában foglalja az autópálya építését, üzemeltetését, fenntartását úgy, hogy a mindenkori matricadíj-bevétel a költségvetést illeti, “tehát nem lehet összevetni a költségvetésből finanszírozott autópályákat és a magántőke bevonásával épült autópályákat” – tette hozzá.

Az autópálya koncesszióban történő építése tulajdonképpen hosszú távú, 25-30 évre szóló költségmegosztás, “amit nyilván ki kell fizetni, de semmivel sem lehet drágább, mintha a költségvetés finanszírozná ezt”.

A politikus megjegyezte: az, hogy ki adja át az autópályát, mindig kérdés, hiszen egy gyorsforgalmi úthálózat megépítése, a döntéstől a megvalósulásig, legalább tízéves időtartamot ölel fel, ezért amit a polgári kormány átadott, azt tulajdonképpen az előző kormány fizette ki.

“Mi ott tévedtünk, hogy messze nem voltak előkészítve a gyorsforgalmi úthálózat nyomvonalai, a finanszírozás, a régészeti feltárás, a környezetvédelmi engedélyek nem voltak meg, amikor kormányra kerültünk” – mondta.