Vigyázni kell a linkekkel

Amerikai és nyugat-európai mintára az elmúlt években nálunk is létrejöttek pályaorientációs, illetve karriertervező honlapok. Felnőtteknek és pályaválasztás előtt álló fiataloknak nyújtanak általános információkat, és emellett konkrét segítséget is adnak a munkaerőpiacon való eligazodáshoz.

E honlapok létrejötte nagyjából egybeesett azzal a felismeréssel, amit egyébként a nyugati tapasztalatok már korábban is sejtettek, de nálunk csak a rendszerváltás nyomatékosított, hogy a hosszú távú munkaerő-piaci prognózisok meglehetősen pontatlanok, hasonlóan a más nagyobb léptékű társadalmi-gazdasági előrejelzésekhez: alig lehetséges évtizedekre előre megjósolni a folyamatokat. Annál nagyobb ugyanakkor az igény a pályaválasztást, a karriergondozást és az élethosszig tartó tanulást segítő eszközökre, köztük mind inkább a meglehetősen rugalmas és tömegszerű internetes megoldásokra is.

Fehér Ildikó: nem személytelen az internetes tanácsadás.

ESZÉBE SEM JUTNA. „A pályaorientációs, illetve képzésválasztást segítő honlapok alapvetően azért fontosak, mert azoknak is lehetőséget nyújtanak az általános tájékozódásra, akiknek még csak nagyon homályos elképzeléseik vannak arról, hogy mit is szeretnének, mire is lennének kíváncsiak” – hangsúlyozta Juhász Ágnes képzési információs szakértő. Az internet azért különösen alkalmas eszköz a munkaerő-piaci tájékozódásra, mert olyan információkat is össze lehet gereblyézni rajta, amelyeket keresni az illetőnek magától talán eszébe sem jutna, hiszen a kérdéseit sem tudja megfogalmazni előzetes információk nélkül. Az internetes kalandozást követően azonban képet nyerhet a felkínált szakmákról, képzési formákról, s persze a tanulás költségeiről, de az esetleges ingyenes vagy kedvezményes lehetőségekről is. Mert adott esetben nem mindegy, hogy a képzésre jelent-kező 45 év alatti, vagy fölötti, hogy a kiválasztott tanulási formát támogatja-e a Munkaügyi Központ, vagy sem.

Az internet önismereti programokat, teszteket is kínál, ez pedig úgyszintén segíti a tájékozódást. Arról nem beszélve, hogy a világhálón meg lehet találni a felnőttképzésre jogosult cégek és az általuk indítható képzések listáját. Ugyanakkor magának a konkrét képzésnek a kiválasztására már nem javasolja az internetet Juhász Ágnes. Tapasztalatai szerint jobban jár a jelölt, ha a netről összeszedett lehetőségekre telefonon rákérdez, vagy személyesen megkeresi a kiválasztott cégeket, iskolákat. Erre főként azért van szükség, mert az internetes keresők nem a tanfolyam minősége alapján rangsorolják a találatokat, hanem a cég vagy iskola webmesterének ügyessége szerint. De azért is vigyázni kell a linkekkel, mert nem minden weblap tekinthető hivatalosnak, mi több, sok esetben még reprezentatívnak sem. Van azonban jó néhány „megbízható link”, amely országos adatbázisból, hivatalos adatokat közölve segíti a pályaorientációt.

Emellett új fejlemény, hogy a felnőttképzéssel kapcsolatos tájékoztatás, útmutatás segítése érdekében több projekt is foglalkozik azzal, hogy a közösségi internet-hozzáférési helyeken (Magyaroszág pontokon, közművelődési intézményekben) szakemberek, úgynevezett IT-szakmentorok segítsenek a megfelelő információ fellelésében. Az egyik ilyen friss kezdeményezés a Budapesti Muvelődési Központ – Európa Terv által támogatott – PALLÓ programja, amely a szakemberek képzése mellett a felnőttképzés és felnőttoktatás bármely formájába bekapcsolódni kívánókat segítő információs rendszert is létrehoz. A rendszer az év végétől áll az érdeklődők rendelkezésére.

A pályaválasztással és karriergondozással foglalkozó tematikus site-ok hazai történetét vizsgálva mérföldkőnek tekinthető a Phare-program előcsatlakozási támogatása, melynek nyomán, némi kormányzati segítséggel Szolnok, Békéscsaba és Miskolc központtal jöttek létre regionális adatbázisok, főként a megyei munkaügyi központok szakmai tapasztalataira, illetve információs rendszerére épülve. Szintén az úttörő vállalkozások közé sorolható a Taninfo Bt., amely 2000-ben az interaktív szakképzési adatbázist jelentő Képzéstárral rajtolt, majd két évvel később kijött a palyakezdo.hu domain névvel, és kifejezetten pálya- és karrierkezdő fiataloknak szóló írásokkal egészítette ki szolgáltatásait.

KÖTETLENÜL. Az említettekhez képest a ma még jellemzően csak az üzleti alapon működő karrier-honlapokra jellemző többletszolgáltatásokat kínál az epalya.hu. Ez mostanában kezdett országos adatgyűtést végző és szolgáltatást nyújtó site-ként működni. A regisztrációt követően az érdeklődőnek módja nyílik számos, a munka és a személyiség kapcsolatát firtató kérdőív online kitöltésére. Többek között a 100-nál több kérdésből álló „pályaorientációs érdeklődésvizsgáló kérdőív” is elérhető a honlapon.

„Ma még nem általános Magyarországon az internetes tanácsadás” – kezdte Fehér Ildikó, a Fővárosi Munkaügyi Központ Pályakezdő Irodájának munkatársa, aki a már említett E-pálya honlap mindennapos „használójaként” tett szert online tapasztalatokra. Mint mondta, az elmúlt évek gyakorlatát nézve inkább a személyes találkozások keretében megvalósuló tanácsadás nyert teret a pályaorientációs munkában. Ez az jelenti, hogy egyéni tanácsadás esetén egy-egy ügyféllel általában 2-6 órát foglalkozott a tanácsadó, a csoportos pályaorientációs foglalkozások pedig 2-5 naposak 8-15 ügyfél jelenléte mellett. Ide tartozik, hogy amíg az egyéni tanácsadás rugalmasabb időbeosztást tesz lehetővé (az ügyfél és a tanácsadó egyeztetésén múlik a következő találkozás időpontja), addig a csoportos pályaorientáció többnyire előre kijelölt alkalomban valósul meg.

Ezzel szemben az internetes tanácsadás tulajdonképpen időkorlátok és helyhez kötöttség nélkül folyhat, amennyiben nem kötődik munkahelyhez és nyitvatartási időhöz. Nálunk azonban jellemzőbb, hogy a pályaorientáció terén – a technikai korlátlanság ellenére – sem működik non-stop szolgáltatás, vagyis a szakemberrel online beszélgetést is folytatni csak behatárolt időben lehet.

Fehér Ildikó szerint nem teljesen igaz az internettel kapcsolatos sztereotípia, hogy tudniillik személytelen lenne. Annál is kevésbé, mert ha az internetes tanácsadás chat (vagyis beszélgetés, társalgás) formájában zajlik, akkor ugyanúgy ki kell alakítani a bizalmi kapcsolatot, mint a hagyományos személyes tanácsadás esetén. Ennek azonban fontos feltétele az azonnali reakció, vagyis nem szabad az érdeklődőket hoszszabb ideig válasz nélkül hagyni.

Természetesen a tanácsadó ebben a folyamatban is irányítja a beszélgetést, de sokkal nagyobb teret ad az önálló munkának. A költségeket tekintve érdekes ellentmondás, hogy bár az online tanácsadás olcsóbb lehet egy szervezet számára (intézményrendszer és emberi erőforrás szempontjából egyaránt), az egyéni felhasználók részéről ez nem feltétlenül van így. Különösen akkor nem, ha az otthoni telefon segítségével interneteznek. Ezért a tanácsadónak is figyelnie kell, hogy lehetőleg rövid párbeszédek formájában folytassák a karriergondozó társalgást. Természetesen, amennyiben a tanácsadó úgy érzi, hogy a probléma hosszabb beszélgetést igényel, akkor felajánlja a személyes találkozás lehetőségét – amit az online tanácsadás egyáltalán nem zár ki.

SZEMÉLYESEN. Fehér Ildikó tapasztalatai szerint az internetes tanácsadás során feldolgozható problémák köre megegyezik a személyes tanácsadáséival, bár úgy véli: az internetes tanácsadás jobban épít a tanácskérő önálló információgyűjtésére. Annál is inkább, mert az interneten könnyen hozzáférhetőek olyan adatbázisok, melyekben az ügyfelek is könnyen tudnak keresni, és ezáltal közelebb jutnak a probléma megoldásához. Úgy látja, hogy a többség csak egy-két rövidebb kérdésre akar választ kapni. Vannak persze olyan felhasználók is, akik teljesen bizonytalanok. Nos, őket segítik a már említett orientációs és önismereti kérdőívek az E-pálya honlapon.

A szakemberek az internetes tanácsadás kapcsán gyakran emlékeztetnek arra, hogy az online karriergondozás igénybevételének van egy alapvető technikai küszöbe. Az eszközigény mellett nem elhanyagolható az alapszintű számítástechnikai készségek megléte sem. Ma Magyarországon ezek a feltételek inkább csak a fiataloknak nem okoznak gondot, mivel a kistelepüléseket is érintő országos hálózatot gyakorlatilag csak az oktatási intézményekben épített ki a kormányzat. Így az online karrier-tanácsadás jobbára a pályakezdőket és a fiatal felnőtt munkavállalókat segítheti – ráadásul ők divatból is szívesebben választják ezt a formát. Az idősebb korosztály nem szívesen kommunikál a „géppel”.