Óriási előrelépés – ekként kommentálta a Harvard egyik vezető kutatója azt a dél-koreai bejelentést, miszerint a világon először tudtak őssejtet létrehozni úgy, hogy több páciens DNS-ét genetikai állományuktól megfosztott petesejtekbe juttatták. Ezzel megnyílt az út, hogy az őssejtekből olyan emberi szöveteket hozzanak létre, melyeket egyes testrészek sérülése, illetve megbetegedése esetén használhatnak föl.
Az amerikai kormányzat az őssejtkutatás ezen vetületét teljesen másképp látja. George W. Bush elnök 2001-ben rendeleti úton korlátozta az őssejtkutatás szövetségi támogatását. A Kongresszus kedden kezd vitát a témában: a napirendre kerülő egyik törvénytervezet lazítaná az őssejtkutatás szövetségi finanszírozásának korlátozását, a másik pedig lökést adna a köldökzsinórból vett őssejtek kutatásának. Bush elnök azonban hamar világossá tette, hogy nem járul hozzá a korlátozás feloldásához, és akár meg is vétózza a törvényt.
Mindeközben az Európai Bizottság bejelentette: nyilvános konzultációt kezd az úgynevezett szöveti mérnökség témakörében. Ennek a viszonylag még új biotechnológiai területnek az a célja, hogy a sérült vagy beteg szövetek kicserélése és gyógyítása érdekében emberi szöveteket állítson elő. Mivel a szöveti mérnökség jogi szabályozása még teljesen tisztázatlan, ezért Bizottság világos keretszabályozás létrehozását határozta el. Az új szabályozásnak tiszteletben kell tartania az alapvető emberi jogokat, és tartania kell magát az Alapvető Jogok Chartájában lefektetett elvekhez. Az emberi sejtek felhasználása vagy ennek az elutasítása a tagállamok hatáskörében marad.
