Nem azért lett vége a kőkorszaknak, mert elfogyott a kő – idézi Jancsó Illés, a három magyarországi biomassza-erőmű alapanyag-ellátásában közreműködő DEKO Biomassza Kft. ügyvezető igazgatója az egyik energetikai konferencián hangoztatott érvet. A cégvezető nem győzi hangsúlyozni, hogy hosszabb távon a fosszilis energiahordozók – például a kőolaj és a szén – okozta környezeti károk miatt a társadalom számára nincs más alternatíva, mint a megújuló energiaforrások felhasználása. De ezt diktálja a fenntartható fejlődés követelménye is, hiszen a fosszilis készletek végesek: becslések szerint a földgáztartalék még mintegy száz évre elegendő, a kőolaj negyven évre, a szén pedig pár száz évre. A megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek ugyanakkor kimeríthetetlenek. „Csupán a napenergiából tízszer annyi érkezik a Földre, mint amennyit felhasználunk“ – hangsúlyozza Bohoczky Ferenc, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezető főtanácsosa.
A megújuló energiák nagyobb arányú felhasználásának azonban gátat szab, hogy azok egyelőre drágábbak, mint a hagyományos energiaforrások. Az alapanyag ingyen van, vagy minimális a költsége. „Ami drágává teszi az alternatív energiát, az a beruházás költségessége“ – magyarázza Bohoczky. Egy megawattnyi napenergia-termelő kapacitás előállítása egymilliárd forintos beruházást igényel. Ugyanez a mennyiség szélenergia esetén 300 millió forint befektetéssel érhető el, miközben egy hagyományos gázkazánt 150-200 millióból is el lehet indítani. Ráadásul a kihasználtsággal is vannak gondok, hiszen a szél nem mindig fúj, s a nap sem mindig süt. Természetesen minél több a beruházás, annál olcsóbb lesz a zöld energia előállítása is. Ráadásul a technológiai fejlődés révén is egyre elfogadhatóbb szintre mérséklődik a megújuló energiák ára.
A nap ára
A budapesti Danubius Helia Hotelban például napkollektorok melegítik elő a hideg vizet a hagyományos fűtésű melegvíz-készítő rendszer számára. „Az 1998-ban végrehajtott többmilliós beruházás azonban még a növekvő gázárak mellett is 8-9 év alatt térül meg, így várhatóan 2007-ben fizetődik ki először az energiamegtakarítás a szálloda számára“ – számol be Szakonyi Béla, a hotel műszaki vezetője.
„A biomassza – például a fa – felhasználása ugyanakkor nem drágább, mint a fosszilis energiahordozóké“ – állítja Marosvölgyi Béla, a Nyugat-Magyarországi Egyetem energetikai tanszékének vezetője. Az alternatív energia első pillantásra azért nem tűnik versenyképesnek, mivel a fosszilis energiaforrások esetében nem veszik figyelembe az externáliák, vagyis a külső gazdasági hatások – például a környezeti károk – árát. Pedig ezekkel is kalkulálva egységnyi energia előállítása megújuló erőforrásokból az olajhoz képest több mint 100 százalékkal, a szénnél pedig 45-50 százalékkal kevesebbe kerül. Egyedül a földgáz olcsóbb, de az is csak az állami ártámogatás miatt. Utóbbi nélkül már a gázzal üzemeltett távfűtésnél 8-10 százalékkal olcsóbb lenne a biomassza-bázisú energia.
Állásteremtő zöld energia
Mintegy 130 milliárd dollárt könyvelhet el, miközben 1,2 millió munkahelyet teremt az idén a megújuló energiák világpiaca az idén – olvasható a német Helmut Kaiser tanácsadó cég kutatásában. A remények szerint ez az összeg 2010-re 255 milliárd dollárra rúg majd, 2015-ben pedig eléri a 429 milliárdot, s ezzel együtt 3 millió új munkahely is létrejön. Az előrejelzések szerint Kína egyeduralkodó lesz ezen a piacon, amelyen kiélezett verseny folyik az országok és társaságok között az új technológiák és rendszerek alkalmazásáért. A jövőben a hatékonyság növelésében és a költségek leszorításában a nanotechnológia és a molekuláris technológia játssza majd a kulcsszerepet, ezek révén drámai változásokra lehet számítani a tiszta energiák felhasználásának piacán.
Ennek ellenére Magyarország az alternatív energia felhasználása terén adottságait és uniós kötelezettségeit tekintve is a sor végén kullog. Az Európai Unióban jelenleg a megújuló energiaforrá-sok aránya az összes energiafelhasználáson belül 5,3 százalékot tesz ki, ez nálunk csak 3,6 százalék. Ezt az arányt 2010-re Brüsszel 12 százalékra akarja növelni, mi pedig 6 százalékra tettünk ígéretet. Konkrét kötelezettséget Magyarország ugyanakkor csak a villamos energiára vállalt: eszerint 2010-ig legalább 3,6 százalékra tornásszuk fel a „zöld” áram arányát.
A megújuló villamos energia aránya az idén várhatóan 2,1 százalék lesz, a tavalyi 0,8 százalék után. Bohoczky Ferenc szerint az idén 1000 gigawattóra elektromos energia származik majd megújuló erőforrásból, vagyis az uniós vállalásunkhoz még 600 gigawattórányi zöld energia hiányzik. „Ezt 100 megawatt biomassza-kapacitásból ki lehet elégíteni, úgy, hogy elméletileg nem lesz nehéz dolgunk” – vélekedik a főtanácsos. Szennyvíztisztítók nagyarányú telepítése és a hulladékok elégetésének megszervezése is a lehetséges megoldások közé tartozik. De a többi megújuló erőforrás, így a víz-, a szél- és a geotermikus energia bevonásával tíz-húsz különböző forgatókönyv is elképzelhető a zöld áram arányának feltornászására.
Jancsó Illés szerint ugyanakkor vállalásunkkal lehetőségeinkhez képest nevetségesen alacsonyra tettük a mércét. A sorban előttünk kullogó is kétszer annyit vállalt, mint Magyarország, Ausztriában pedig 79 százalék a cél. Hasonlóan vélekedik Marosvölgyi Béla is, aki szerint 150 ezer hektár energetikai ültetvény (például erdők) telepítésével 2015-ig még az uniós átlagot is elérnénk. A szakemberek szerint a biomassza nemcsak olcsóbb, mint a többi megújuló energiaforrás, de nagy előnye még, hogy folyamatosan lehet belőle energiát előállítani, szemben a széllel vagy a nappal. Utóbbi erőforrásokat ugyanis éppen az drágítja meg, hogy az időszakos termelés miatt az energia tárolásáról is gondoskodni kell. Jancsó Illésnek meggyőződése, hogy Magyarország az EU-ban versenyképes biomassza-iparágat lenne képes felfuttatni, amely regionális szinten akár vezető szerepet is betölthetne.
  |
Kormányzati hánykolódás
„Magyarország uniós vállalásának teljesítéséhez 50 ezer hektár energetikai faültetvény is elegendő lenne” – hangsúlyozza Marosvölgyi. Csakhogy az energiaültetvények 3-6 év alatt „érnek be”, márpedig 2010-ig már nincs túl sok időnk. Egyelőre viszont nem tolonganak a biomassza erőművet létesíteni akaró befektetők, aminek Marosvölgyi szerint a politikai akarat hiánya az oka. A politikának már régen meg kellett volna hoznia a szükséges döntéseket. A magánszektor ugyanis addig nem invesztál a megújuló energiába, ameddig az országnak nincs világos energiapolitikája, és olyan stratégiai terve, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy milyen arányt kell képviselnie a megújuló energiahordozóknak az elkövetkező időszakokban, s ahhoz milyen támogatási rendszert rendelnek. A fejlett nyugat-európai országokban, például Ausztriában már azt is meghatározták, hogy 2035-ben milyen arányban akarnak megújuló energiát felhasználni. Jancsó Illés arra mutat rá, hogy az egyértelmű koncepció hiányában a kormányzat a különböző lobbiérdekek között hánykolódik, ahelyett, hogy egy világos, hosszú távú stratégiáról folytatna nyilvános vitát.
„A stratégia kialakítása kormányzati feladat, de a megújuló alapú energiatermelés megvalósítását nem állami beruházások, hanem magánbefektetések finanszírozzák” – hangsúlyozza Bohoczky. Az államnak csupán annyi a feladata, hogy törvényi szabályozással biztosítsa a megfelelő keretfeltételeket, hogy a vállalkozásoknak megérje zöld energiába fektetni a pénzüket. Ennek érdekében a törvény előírja, hogy az alternatív villamos energiát kötelező átvenni, ráadásul magasabb áron, mint a hagyományos fosszilis erőművekben termelt áramot. De a beruházásokat is támogatja az állam: a környezetvédelmi és infrastrukturális operatív program keretében, a 2004-2006-os időszakban a környezetbarát energiatermelő beruházások támogatására 5,2 milliárd forintot lehet fordítani.
Napkollektorok a budapesti Helia Hotel tetején. 8-9 éves megtérülés.
A kiszámítható stratégia és a nagyobb mértékű ösztönzési rendszer hiányát okolja Ámon Ada, az Energia Klub vezetője is. A befektetőket elbátortalanítja például, hogy a magyar villamosenergia-hálózat 100 kilowatt alatti megújuló kapacitást nem hajlandó befogadni, s nem akarnak bajlódni a mikroerőművek által szállított kisebb energiamennyiségekkel. A most formálódó villamosenergia-törvény ezt a korlátot el akarja törölni. Ugyanakkor olyan szabályozás van kidolgozás alatt, ami a fluktuáló energiák, így például a szél esetében 100 megawattban szabna felső korlátot a rendszerbe állítható kapacitás mennyiségénél. Ámon Ada nem érti ezt a behatárolást, hiszen például Németországban körülbelül 20 ezer megawattot képes befogadni a hálózat.
Marosvögyi pedig arra panaszkodik, hogy az energiaültetvénynek még a jogi meghatározása is hiányzik, így nemhogy támogatást nem lehet kapni például az energetikai faültetvények telepítésére, de engedélyt sem. A támogatás azért lenne fontos, mivel a jelenleg felhasznált melléktermék jellegű biomassza – zömmel a tűzifa – mennyisége korlátozott, ezért a nagyobb fejlesztésekhez az energetikai biomasszát termeszteni is kell. A mezőgazdaságban amúgy is struktúraváltásra volna szükség, így a szántóföldi területek egy részét át lehetne alakítani energiaültetvényekké. Ezzel egyúttal az élelmiszer-túltermelési válság levezetésére, illetve közvetetten munkahelyteremtésre is lehetőség nyílna.
