Pár éve még határozottan meg voltak győződve kutatók arról, hogy a ma élő ember elődje nem egyetlen, pár száz fős csoporttól származik, hanem a világ több pontján, egymástól függetlenül fejlődött ki hasonló tulajdonságú emberegyed. Határozottan tagadták, hogy egyetlen szerencsés embercsoport képes lett volna a többit a kihalás szélére sodorni, és hogy az Afrikából érkező ősemberek kiváló alkalmazkodóképességük révén minden más régió ősembere fölé emelkedtek volna.
Vitatott útvonal
Bár akkoriban is különböző DNS-vizsgálatokra hivatkozva álltak ki a tudósok a „multikulturális” ősember elmélete mellett, egy friss tanulmány szintén genetikai vizsgálatokra alapozva azt állítja: mi magunk egyetlen csoport, sőt egyetlen „genetikai Éva” utódai lennénk. A csoport valamikor 65 ezer évvel ezelőtt hagyhatta el az afrikai kontinenst és vándorolhatott elsősorban dél felé.
Elődeink a Vörös-tengeren keresztül, az Indiai-óceán partjai mentén jutottak el Délkelet-Ázsiába, illetve Ausztráliába. Európa ugyan szintén ezen migrációs hullám következtében népesült be őseinkkel, ám kezdetben azért vették útjukat inkább dél felé az Afrikából kivándorlók, mert az utolsó jégkorszak végén még ugyancsak hideg lehetett az öreg kontinensen. A most megjelent tanulmány szerzője, Vincent Macaulay szerint őseink már valahonnan Délkelet-Ázsiából fordultak vissza és hódították meg előbb Iránt és a Közel-Keletet, majd pedig Európát.
Egy vagy több hullám?
A mostani hipotézis Malajzia őslakosain, az orang aslikon elvégzett DNS vizsgálatokon alapul. Az orang aslikról tudósok azt állítják: az Afrikából érkező első és egyetlen migrációs hullám tagjai lehettek. A vándorlók hozzávetőleg 1-4 kilométert tehettek meg évente, és mindössze pár százan lehettek a Glasgow Egyetem professzorának tollából megjelent tanulmány szerint. Éppen ezért 15 ezer évbe is beletelhetett, míg az első Afrikából származó ősünk megjelent az addig neadervölgyiek által uralt Európában.
Bár Alan Templeton, a Washington Egyetem professzora a Science című folyóiratban tavaly megjelent írásában már kiállt amellett, hogy a ma élő ember tulajdonképpen Afrikából származik, ám szerinte három migrációs hullám indult el Afrikából: az első jó 2 millió éve, a második kb. 800 ezer éve, a harmadik pedig kb. 100 ezer éve. Megállapításait szintén genetikai vizsgálatokra alapozta, sőt Templeton azt is kétségbe vonta, hogy a többi emberfajta valamilyen erőszakos beavatkozás következtében halt volna ki. Az amerikai kutató szerint az Afrikából érkező csoportok dominanciája inkább egységesülés révén alakult ki, semmint valamiféle evolúciós verseny közben.
Régészek kontra genetikusok
Bár mint látszik genetikusok egymás között sem mindig értenek egyet, a legnagyobb véleménykülönbség kétségkívül a genetikusok és a régészek között van. A régészek java ugyanis a multiregionális evolúció tézise mellett van. Richard Klein, a Stanford Egyetem professzora a The New York Times-nak nyilatkozva kifejtette: „Semmilyen régészeti lelet nem utal arra, hogy elődeink 65 ezer évvel ezelőtt hagyták volna el Afrikát. A legkorábbi Afrikán kívüli lelet, mely elődeinkre utal 50 ezer éves. Ha valaki be akarja bizonyítani, hogy már 65 ezer évvel ezelőtt elindult Afrikából egy migrációs hullám, akkor előbb mutasson fel egy megfelelő korú leletet.”
Az archeológusok inkább abban hisznek, hogy Európát egy második hullámban „kolonizálták”, amely 40 ezer éve történhetett. Ekkoriban közvetlenül Afrikából észak felé vándorolva, a Nílus folyó mentén érték el a Földközi-tenger vidékét őseink, hogy aztán majd Európába érve átvegyék az öreg kontinens feletti uralmat.
A vitatott tézisek mellett azonban akad olyan kérdés is, melyet sem az archeológusok sem pedig a genetikusok nem tudnak megválaszolni. A Science folyóiratban megjelent tanulmány szerzője is utal arra, hogy egyelőre értetlenül állunk a kivándorlás tényének indoka előtt. Tudósok abban többé-kevésbé egyetértenek, hogy migráció volt, arról már vitatkoznak, hogy mikor és hány hullámban, ám hogy miért is indult útnak a mai ember elődje, arról csak feltételezések vannak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
