Egy nemrégiben végzett felmérés szerint 1,3 méterrel csökkent a Csomolungmaként is ismert hegy magassága, s ezért a globális felmelegedés lehet a felelős. A klímaváltozás elsősorban a gleccsereket érinti: az olvadó jég következtében zsugorodik a Himalája legmagasabb pontja is.
Eltűnnek a Himalája gleccserei?
A kínai állami televíziónak nyilatkozó szakértő, Yan Tandong szerint tavaly az ázsiai országban a gleccserek 7 százaléka tűnt el, s ez a folyamat érintette a Mount Everestet is. Tandong szerint 2050-re a Kínában (illetve tegyük hozzá: az országon belül elsősorban Tibetben) lévő gleccserek 64 százaléka semmisülhet meg a fokozódó napfény hatására, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak.
Kínai tudósok most szeretnék feltérképezni a Mount Everestet, és ellenőrizni azokat az állításokat, miszerint tényleg több mint egy méterrel alacsonyabb lenne a hegy. A mérésekre előreláthatólag márciusban kerül sor – tudósított a BBC. Ausztrál hírforrások szerint a munkálatok három hónapig tartanak majd, és 2005 júniusában fejezik be a kínai szakértők a felméréseket.
Bizonytalan az Everest magassága
A Mount Everest magassága körül egyébként is sok a bizonytalanság: a Kína és Nepál határán lévő csúcsot 8848 méter magasnak találta egy indiai kutatócsoport a XIX. század közepén.
1999-ben amerikai tudósok újramérték a csúcsot, és úgy találták, hogy az két méterrel nagyobb az indiai adatoknál. Az amerikaiak GPS-technológiát, vagyis műholdas helymeghatározáson alapuló módszert használtak, és a National Geographic Society – a National Geographic Magazin kiadója – utóbb megerősítette ezt a módosított eredményt. Ha tehát most a kínaiak bebizonyítják, hogy egy méterrel kisebb a hegy, akkor 8849 méter lesz a csúcs magassága.
A Himalája mindig emelkedni fog A BBC azonban megjegyzi azt is, hogy bármennyit mérnek is az amerikaiak, az indiaiak vagy a kínaiak, a csúcs mindenféleképpen emelkedni fog, ha a geológiai folyamatokat vesszük alapul. A Föld tektonikus lemezei ugyanis egymásnak ütközve egyre magasabbra gyűrik fel a Himaláját, így annak legkiemelkedőbb pontja is egyre növekszik majd. A Dekkán-pajzs (az indiai szubkontinenst alapját képező ősmasszívum) ugyanis az ázsiai kontinensnek ütközve évente körülbelül egy centit emel a Mount Everesten.
A Dekkán-pajzs egyébként a földtörténet korábbi szakaszában a két nagy őskontinens közül a délihez, Gondwánához tartozott. Innen leszakadva észak felé vette az útját és az egykori Laurázsiának ütközött. (Laurázsia Észak-Amerikát, Európát és Ázsiát foglalta magában, ennek egyik utódja a mai Eurázsia, amely Európát és Ázsiát tartalmazza.)
Az ázsiai lemez és a Dekkán-pajzs ütközésével párhuzamosan a Dekkánhoz kapcsolódó óceáni tektonikus lemezek súrlódnak, illetve ütköznek a délkelet-ázsiai szigetvilágot alkotó kéreglemezekkel. Ennek a mozgásnak volt például következménye a tavaly december 26-án bekövetkezett hatalmas földrengés Indonézia partjainál, amely néhány órával később pusztító cunamit indított el az Indiai-óceán térségében.
