Élet-Stílus

Haiti – egy zavaros frankofón ország a Karib-tengeren

admin
admin

2004. 03. 02. 19:27

Haiti szigetét nem csak az utóbbi napokban, az elmúlt évszázadokban is szinte állandóan káosz jellemezte. A sziget történetét francia, spanyol, angol és amerikai beavatkozások tarkítják, jóllehet itt alakult meg a világ első független néger köztársasága is.

Jean-Bertrand Aristide haiti elnök vasárnap elhagyta országát, és száműzetésbe vonult, miután már három hete tartott az ellene kirobbant felkelés.

A színesbőrű elnök jelenleg a Közép-Afrikai Köztársaságban tartózkodik, és azt állítja, hogy az „amerikaiak” kényszerítették hazája elhagyására.

Időközben amerikai tengerészgyalogosok és francia katonák érkeztek Haitira, ahol nem ez az első intervenció: harcoltak itt már franciák, spanyolok és angolok is…

Spanyol uralom



Haiti francia nyelvű ország Amerikában, a Karib-térségben, Hispaniola szigetének nyugati részén. Hispaniola keleti felét a spanyolajkú Dominikai Köztársaság foglalja el, amely már a magyar turisták által is felkapott.

Hispaniola szigetén Kolumbusz már első amerikai útján is járt. 1492-ben ő nevezte el a szigetet, s az első telepeseket is a spanyol szolgálatban álló genovai hajós hagyta itt, ám őket az indiánok egy év múlva lemészárolták. 1493-ban a felfedező újabb telepeseket hozott ide. 1496-ban Kolumbusz testvére kezdte meg a gyarmatosítást, s megalapította az Újvilág első városát, Santo Domingót, amely ma a Dominikai Köztársaság fővárosa.

Hispaniola indián őslakossága a spanyol gyarmatosítók öldöklése és a járványok miatt gyakorlatilag kipusztult, ezért 1505-től kezdődött meg a rabszolgák betelepítése. A négerek száma hamarosan felülmúlta a gyarmatosítók létszámát.


A franciák uralma

A franciák 1661-64 között telepedtek le Hispaniolára, majd fokozatosan jogot formáltak az egész területre. Mindez egybeesik Spanyolország gyengülésével, és Franciaország felemelkedésével – ekkor uralkodik Versailles-ban XIV. Lajos, a Napkirály.

Az európai hódításokra törekvő XIV. Lajos az 1697-es rijswijki békeszerződésben „mellesleg” kikötötte, hogy Spanyolország lemond Hispaniola nyugati feléről. Itt alakult meg a későbbi Haiti. A sziget másik fele pedig később válik Dominikává. A szigeten sorozatos négerlázadások zajlottak a XVIII. század folyamán (1718, 1720-1723, 1763-70).




A francia forradalom hatása – öt hadsereg harcol a szigetért

Az 1789-ben kitört francia forradalom nyomán 1790-ben fellázadtak a mulattok (félvérek: fehérek és feketék leszármazottai) Haitin, de ezt a sziget urai még leverték. Egyébként 1789-ben Haitin 31 ezer francia, 28 ezer szabad mulatt és körülbelül 465 ezer néger rabszolga élhetett.

1791-ben viszont már a néger rabszolgák és a marranok (szökött rabszolgák) lázadtak fel Boukman vezetésével, és ez a zendülés már évekig tartott. 1793-ban két jakobinus megbízott nyolcezer katonával partraszállt a szigeten, és segítséget nyújtottak a régi rend megdöntéséhez. 1793. május 26-án a biztosok kimondták a rabszolgák teljes felszabadítását.


A jakobinusok mellett a szigeten még négy másik erő harcolt ekkoriban: angolok, spanyolok, francia gyarmatosító urak és felkelő rabszolgák csapatai küzdenek egymással vagy egymás ellen, váltakozó sikerrel. (Egy ideig például angolok foglalták el a fővárost, és ideiglenesen Jamaicához csatolták Haitit.)




Az első független néger köztársaság

1797-ben a néger felkelők vezetőjét, Francois Dominique Toussaint l’Ouverture-t választották meg a szigetet védő valamennyi francia csapat főparancsnokává. Egy év múlva az ő vezetésével megtisztították a szigetet az angoloktól, elfoglalták a spanyol Santo Domingót, majd az 1801-es alkotmány kimondta valamennyi állampolgár törvény előtti egyenlőségét és rögzítette L’Ouverture élethosszig tartó főkormányzói tisztségét. A szigetet ekkor még Franciaország autonóm részévé nyilvánították.

1802-ben Napóleon azonban húszezer katonát küldött Haitire, mert ő nem ismerte el a sziget kvázi függetlenségét. L’Ouverture-t tőrbe csalták, elfogták és Franciaországba vitték. Erre Jacques Dessalines vezetésével újra fellázadt a néger hadsereg és 1804. január elsején kikiáltották Haitin a világ első független fekete köztársaságát. Ekkor vette fel az új állam a sziget eredeti nevét a Haitit (Hayti)

Dessalines a függetlenséget arra használta fel, hogy kiirtsa a szigeten élő franciákat. Később I. Jakab néven Dessalines – akárcsak Napóleon 1804-ben – császárrá koronáztatta magát. Minthogy a nagybirtokok felosztását is megkezdte az új uralkodó, 1806. október 17-én meggyilkolták. Ekkor a négerek és a mulattok között tört ki háború.



Észak-déli és kelet-nyugati megosztottság

1807-ben a sziget északi és déli részre szakadt. Északon a Haiti Állam, délen a Haiti Köztársaság jött létre. Északon a négerek I. Henri király uralma alatt éltek, délen a gazdag mulattok kormányoztak. Az észak-déli megosztottságot hamarosan egy kelet-nyugati is követte: 1814-ben a spanyolok megszerezték a sziget keleti felét, és kikiáltották a Dominikai Köztársaságot.

A két franciaajkú állam, Észak- és Dél-Haiti csak 1821-ben egyesült a déli Jeanne Pierre Boyer uralma alatt. (Északon I. Henri 1820-ben lett öngyilkos, a déliek korábbi vezetője pedig inkább az önkéntes éhhalált választotta 1818-ban.) 1825-ben Franciaország elismerte Haiti függetlenségét.

Boyer 1822-ben elfoglalta Dominikát, és bukásáig, 1843-ig egyesítette megint a két területet. 1844-től viszont már végleg függetlenné vált Dominika is. Haitin ezután sorozatos lázadások, felkelések zajlanak a XIX. század során, elsősorban a gazdasági nehézségek miatt. I. Faustin császár uralkodása után különböző elnökök kerültek hatalomra a karibi országban. A század végére valamennyire enyhülnek a feszültségek, 1900-ra viszont már az Egyesült Államok befolyása válik dominánssá, ekkor már Haiti importjának 70 százaléka az USA-ból származott. 1910-ben az ország nemzeti bankja is amerikai kézbe került.

Az amerikaiak első katonai beavatkozása


1911-15-ben különösen instabil helyzet alakult ki: több elnököt gyilkoltak meg Haitin (méreggel, bombával, palotaforradalom útján), volt olyan is, akit a felbőszült tömeg egyszerűen meglincselt. Ezek után 1915-ben amerikai tengerészgyalogság szállta meg a szigetet, és még ebben az évben Haiti az USA protektorátusa lett. 1934-ban vonták ki az amerikai csapatokat, de addig is gerillaháború, sztrájkok és felkelések jellemezték az országot.

1918 és 1950 között Haitin formailag választások zajlottak, 1950-ben azonban beavatkozott a hadsereg, és száműzte az 1946-ban hatalomra került elnököt, Dumarsais Estimét. A következő elnököt, Paul Eugéne Magloire-t 1956-ban döntötte meg a hadsereg.

1957-ben Francois Duvalier „Papa Doc” vette át a hatalmat, méghozzá a hadsereg segítségével. Különleges terrorkülönítményt állított fel, és diktatorikus kormányzatot vezetett be. Fia, Jean Claude Duvalier, „Baby Doc” 1971-ben követte az elnöki poszton.

Az elmúlt évtizedek is zavarosak voltak

1986-ban zendüléssorozat tör ki, és elűzték „Baby Doc”-ot, aki elmenekül Haitiről. Ezután katonai kormányzat következett. 1991-ben, az első demokratikus választásokon Jean-Bertrand Aristide győzött. Még annak az évnek a szeptemberében azonban Raoul Cedras katonai puccsal megbuktatta Aristide-et, aki kénytelen volt elmenekülni a szigetről. Az 1990-es évek közepén azonban Aristide a nemzetközi embargó és az USA nyomásának hatására visszatérhetett a szigetre, amelyet az elmúlt napokban ismét el kellett hagynia.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Breaking Bad
TV Series 2008 - 2013 USA
2012 Season 5, episode 2 : Madrigal
Created by : Vince Gilligan
Director : Michelle MacLaren
Bryan Cranston
Photo: Ursula Coyote.
It is forbidden to reproduce the photograph out of context of the promotion of the film. It must be credited to the Film Company and/or the photographer assigned by or authorized by/allowed on the set by the Film Company. Restricted to Editorial Use. Photo12 does not grant publicity rights of the persons represented.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.