Valluga – St Anton, Ausztria
Haladó sízőknek mindenképpen érdemes felkeresniük a modern sítechnika szülőhelyét, az ausztriai Vallugát, pontosabban a 2811 méter magas Valluga hegyet, illetve St. Antont, ahol 2001-ben alpesi sívilágbajnokságot is rendeztek. Óriási mennyiségű porhó gyűlik ugyanis össze a tiroli Alpok csúcsa alatt, ami rendkívüli módon vonzza a téli sportok kedvelőit.
Vannak persze néhányan, akik nemcsak porhóra vágynak, és magáról a csúcsról indulnak neki. Ez azonban annyira veszélyes, hogy minősített „idegenvezető”, illetve síoktató nélkül a turistákat fel sem engedik a felvonóra, amelyet a műveletlen magyarok lanovkának is hívhatnának, de nem az…
A csúcsra felvezető járműbe hatan férnek be, a Guardian brit napilap inkább egy hatszemélyes álló koporsóhoz hasonlítja ezt a felvonót. A sípályákról egyébként az angol tesztelőknek az azonnali halál élménye jutott eszükbe. Amúgy a környék gyönyörű: alpesi hegyek és remek hegyi éttermek találhatók erre. Német és osztrák síelők beszámolói szerint annyira meredek lejtők találhatók Vallugánál, hogy legalább lavinaveszélytől nem kell tartani… Tapasztalt síelők mondják azt is, hogy a környéken a rendkívül erős szél miatt a legszebb kilátópontok gyakran le vannak zárva. Érdemes ezért az időjárási viszonyokról alaposan tájékozódni, utazás, és főleg síelés előtt, persze tapasztalt síelőknek ilyesmit felesleges ajánlani.
Corbet’s Couloir – Jackson Hole, USA
Észak-Amerika legvadabb helyszíne a Corbert’s Couloir nevű pálya, legalábbis azon helyszínek közül a legvadabb, ahová drótkötélpálya vezet. Meredek sziklafalak tolulnak a síelők szeme elé, akkor persze, ha még látnak valamit a többméteres szabadesés után, amikor ötvenszázalékos lejtőn landolnak.
És ez még csak a kezdet, ennél vannak durvább szakaszok is! Akik nem vigyáznak, könnyen a kengyelfutó gyalogkakukkot üldöző prérifarkas sorsára juthatnak…A völgyben található egy cowboy-város, amelyet Jacksonnak hívnak – ha valaki a nyugodt pihenésre vágyik a Yellowstone Nemzeti Park környékén, a Sziklás-hegységben.
Hahnenkamm – Kitzbühel, Ausztria
Az alpesi sífutamok közül talán a legismertebb a kitzbüheli Hahnenkamm versenye. A világkupában ez a legnehezebb pálya, nem véletlenül: az Egércsapda nevet viselő pályaszakasz például 85 százalékos lejtésű, ami kezdőknek nemigen ajánlott.
A versenyzők 90 kilométeres óránkénti sebességgel száguldanak errefelé, és nyolcvan métert repülnek a levegőben… A verseny után, bizonyos körülmények fennállása esetén megnyitják a pályát a civilek előtt is. Ilyenkor van, aki szlalomozva teszi meg a pályát, de vannak, akik lesiklásban „versengenek”, nekilódulnak és lavinaként zúdulnak le a hegyoldalról…
Pas de Chčvre – Argentičre, Franciaország
Európa extrém sízőinek találkozóhelye egy kis franciaországi falu, Argentičre. Az itteni gleccser, a közeli Mont Blanc, és az úgynevezett jégtenger rendkívüli vonzerőt jelent. Persze ahhoz, hogy valaki itt rendszeresen síeljen, egy hegyi kecske fejével kell gondolkodnia… A Grands Montets, a Bochard gondola (csúcs) számos idegenvezetőnek, síoktatónak ad munkát, akik porhavon, gleccseren és más helyeken tanítják és ellenőrzik a kalandvágyók tevékenységét.
A repülő kilométerkő – Les Arcs, Franciaország
Ez tulajdonképpen egy bűnsegédlettel felérő öngyilkosság, legalábbis a Guardian szerint. 12,50 euróért bárki kipróbálhatja ezt a versenypályát, amelyet a szervezők annak ellenére biztonságosnak mondanak, hogy a sízők egyes szakaszain (Aiguille Rouge-nál) 250 kilométer/órás sebességgel mennek, 76 százalékos lejtőn, majdnem szabadesséssel. (Les Arcs internetes honlapján például egy pufók kisgyerek mosolyog a látogatóra. Kérdés: ő melyik pályát próbálta ki?)
A „gyorssíelés”, vagy „speed skiing” szerelmesei mindazonáltal nyugodtan felkereshetik Les Arcs-ot Szavojában, Franciaország délkeleti részén. A 250,7 kilométeres sebességi rekordot egyébként Philippe Goitschel tartja – ha valaki meg akarja dönteni a csúcsot, túlélő-felszerelést is vigyen magával!
