Az izlandiaknak saját nyelvük van, ráadásul alig Magyarországnyi szigetükön éppen csak Miskolcnyian laknak. Talán ennek is tudható, hogy Reykjavik barátságos, nyugodt és derűsen vidékies fővároska, amely ugyanakkor mentes az európai metropoliszok provinciális nyomorúságaitól.
Magyarán se zaj, se por, se dugó, csak a jó öreg, hamisítatlan ájer. Kár, hogy ez a csoda majdnem a sarkkörön fekszik. Illetve, dehogy kár. Miként úszhatnánk meg egyébként a kontinensre oly jellemző májusi bódulatot, meg az őszi depressziót. Nos, itt nem esik gyakran az eső, s a gyenge mellűeket sem temették orgonavirágos tavaszokon az elmúlt évszázadokban.
Fél év nyár, fél év tél
Izland, nyáron
Izlandon rendesen két évszak van. Pontosabb lenne a fogalmazás, ha két napot említenénk. Az egyik napot úgy hívják nyár, a másikra meg azt mondják tél.
A nyár, ami itt fél évig is eltart, szinte egyetlen, hosszúra nyúlt szieszta, némi periodikus derengéssel fűszerezve. Ilyenkor tényleg jó idő van. Nappal 24 fokra is felugorhat a Celsius-skálás higanyoszlop. Azt meg, hogy leszállt az este, praktikusan onnan tudhatjuk, hogy felére zsugorodik a már említett higanyszál. Aludni persze, nem lehet. Az izlandi nyárban örökké ott motoszkál valami az emberben. Sebaj, így lesz tartalmas a vakáció. Ráadásul szállásra sem kell költeni.
De mit csináljunk a másik évszakban? Kapásból adódik a válasz, hogy lehetőleg utazzunk el melegebb, világosabb vidékre. Kinek hiányzik, hogy fél esztendeig minden áldatlan napon, „fényes délben” úgy érezze magát, mint itthon tél közepén egy alkonyi órán. Annál is kevésbé, mert az izlandi köd sokkal harapósabb, mint a londoni.
Izland télen
Ködös turizmus
Mégis élnek melegebb égtájon emberek, akik fizetnek azért, hogy egy ködös, csípős novembert itt tölthessenek.
Történetesen a Hidzsra-naptár alapján számított mohamedán böjti hónap, a Ramadán idén november 4. és december 4. közé esik. Ebben a hónapban napkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, dohányozni, és szexuális életet élni az igazhívő muszlimoknak.
Belátható, hogy ez az időszak különösen nagy megterhelést ró a hivő mohamedánok szervezetére. Az iszlám világban forgalmi dugók, ellátási nehézségek, az állami adminisztráció összeomlása jellemzi a ramadán hónapját. A felvilágosultabb országokban pilóták, sebészek és még néhány felelősségteljes foglalkozási csoport tagjainak választaniuk kell: böjtölnek vagy dolgoznak, mert a kettő együtt nem megy.
A derűs és kis létszámú izlandi muszlim közösségben a böjt nehéz hónapja is könnyebben telik. A nappali önmegtartóztatás itt csupán félórányi lazító derengés, s ezentúl már minden a boldogítóan sötét éjszaka világához tartozik. Nem véletlen, hogy Ramadán-turisták elszánt csoportjai zarándokolnak ilyenkor a forró Közel-keletről a messzi Észak jeges tájaira.
