A következő élő közvetítés része Magyar Péter: Mennyi pénz lehet elásva Hatvanpusztán?

„Bármit kérdezek, ugyanez hangzott volna el” – az interpellációk zajlanak az Országgyűlésben

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu

Interpellációk zajlanak az Országgyűlésben a napirend elfogadását követően, az ülés vezetését Latorcai Csaba alelnök vette át. Juhász Hajnalka KDNP-s képviselő arról beszélt, „a gyermekvédelmi törvényből kikerültek azok a biztosítékok, amik a szülői jogot garantálták a gyermekek nevelésére vonatkozóan, és a gyermekek születési neméhez való önazonosságnak az alapvető joga is sérült”.

Juhász nem ért egyet az isztambuli egyezmény ratifikációjával, szerinte a kapcsolati erőszak törvényi tényállásának BTK-szintű emelése már korábban megtörtént, és azt is mondta, hogy azokban az országokban, ahol ratifikálták ezeket az egyezményeket, ott „nőtt a kapcsolati erőszak”.

„A leadott interpellációban nem az isztambuli egyezményről, hanem gyermekvédelmi rendelkezésekről beszélt képviselő asszony, nem tudom, hogy ilyenkor mi a teendő, nyilvánvalóan arra készülünk” – mondta Barna-Szabó Tímea államtitkár, Latorcai szerint nem történt akkora eltérés, hogy ne kelljen válaszolnia a kérdésre. Barna-Szabó hangsúlyozta, hogy a nemzetközi ajánlások – mint az ENSZ ajánlásai – nem kötelező előírások, azokról a kormány dönt. Az isztambuli egyezményről azt mondta, súlyos mértékű a nők kapcsolati erőszaknak való kitettsége, „a Fidesznek ez is egy óriási adóssága”.

Juhász Hajnalka azt válaszolta, „bármit kérdezek, ugyanez hangzott volna el”.

Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője az egészségügy problémáinak megoldásáról kérdezte Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert, főként a kórházi adósságok felszámolásáról beszélt interpellációjában. Azt is kifogásolta, hogy a szakdolgozók átlagosan bruttó 15 százalékos béremelésben részesülnek az azonnali 25 százalékos emelés helyett. Azt is mondta, hogy a béremelés részletszabályai nem ismertek, „a bértáblát is külön miniszteri Facebook-bejegyzésben kellett tisztázni”.

Hegedűs Zsolt szerint az 510 milliárdos egészségügyi többletforrásból közel 192 milliárd jut a nem orvosi munkakörben dolgozók bérrendezésére. Átlagosan 15 százalékos az alapbéremelés Hegedűs szerint, de alacsonyabb keresetűek esetében „meghaladhatja a 30-35 százalékot” is. A béremelés a háttérdolgozókra és otthoni szakápolásban dolgozókra is kiterjed – mondta a miniszter. Hegedűs szerint 11 milliárd forintot különítettek el intézményi differenciálásra. A kórházi adósságról azt mondta, megoldásához szemléletváltásra van szükség, ezért dolgoznak az ellátásszervezés megújításán, de 51 milliárd forinttal több jut kórházak működésére az új költségvetés szerint.

Vissza a közvetítéshez
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik