Magyar Péter: Fél évvel ezelőtt ez az ország választott, nem pártot, hanem jövőt

Rétvári Bence KDNP-s frakcióvezető szerint az elmúlt fél év érdemi munkájáról szóló beszámoló helyett ismét csak politikai támadások hangzottak el. Felszólalásában kifejtette, hogy a kata adónem megduplázása és az adóváltozások komoly áremelkedéseket okoznak a kisvállalkozásoknál és a lakosságnál, emellett bírálta az otthoni háztartási energiatárolási program támogatásának 2,5 millióról 1,8 millió forintra csökkentését is.

A politikus úgy véli, hogy a miniszterelnök gyanúsítottá válása és az ehhez kapcsolódó szórakozóhelyi incidensre adott ellentmondásos magyarázatai súlyos bizalmi válságot jelentenek. Állítása szerint a kormányfő nyilvános elvárásokat fogalmaz meg az ügyészséggel és a legfőbb ügyész megválasztásával kapcsolatban, hogy elkerülje a vádemelést saját büntetőügyében.

Rétvári emellett felidézte Lannert Judit oktatási miniszter egy korábbi cikkét, amelyben elmondása szerint arról írt, hogy bizonyos családi körülmények között az abortusz egy elfogadható lépés. A KDNP frakcióvezetője felszólította a miniszterelnököt, nyilatkozzon arról, hogy közösséget tud-e vállalni a miniszter magzatokról és az abortuszról szóló nézeteivel.

Toroczkai László (Mi Hazánk) visszautasította azokat a kritikákat, miszerint a Mi Hazánk a Fidesz „oldalkocsijaként” működne. Tisztázta a kegyelmi és gyermekvédelmi vizsgálóbizottsági szavazások részleteit, megerősítve, hogy Novák Előd nem szavazta meg Orbán Viktor miniszterelnök beidézését a testület elé.

A frakcióvezető egyúttal a Tisza Pártot bírálta, amiért állítása szerint három képviselőjük nem szavazta meg Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc beidézését a végrehajtói visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság elé. Emellett azzal is megvádolta a Tisza Pártot és annak vezetését, hogy a kétharmaddal visszaélve, antidemokratikus módon mozdítanának el tisztségviselőket, köztük az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal elnökét.

Toroczkai szerint a miniszterelnök hatalmával visszaélve fenyegeti a politikai ellenfeleit, és a fékek, ellensúlyok rendszerének lebontásával veszélyezteti az ország jövőjét. A Mi Hazánk Mozgalom elnöke emellett az augusztus 20-i tűzijáték ügyét is kritizálta: elmondása szerint feljelentést tettek az ügyben, azonban a Belügyminisztérium saját magát vizsgálva mindent rendben talált, és a feltételezett túlárazást sem vizsgálta.

Felszólalása végén Magyar felidézte még azt is: a választás éjszakáján egyértelmű üzenetet küldött az Orbán-rendszer bábjainak is. Voltak, akik meghallották ezt, de vannak, akik még most sem hajlandóak hallani, még mindig a helyükön vannak. Magyar arra biztatta őket, hogy ne várják meg, amíg dicstelenül eltávolítják őket.

Az Állami Számvevőszéknek üzent, amelynek nem volt egyetlen rossz szava a Mészáros Lőrinc üzleteihez köthető korrupciógyanús ügyekre, de a Hankó Balázs-féle tiltott kampányfinanszírozásra sem. Emlékeztetett, hogy Mészáros Lőrinc V-Híd nevű, állami pénzen meghízott cége pénzelte milliárdokkal a Megafont, amibe így a kormányfő szerint gyakorlatilag közpénz folyt. Az ÁSZ-elnök, Windisch László Magyar szerint efölött szemet hunyt.

„Ha bárkinek kétsége lenne az ÁSZ elnökének képességeivel kapcsolatban, érdemes felidéznie, hogy éppen ő volt az MNB alelnöke a legendás, szintén sok száz milliárd forint eltűnését eredményező MNB-alapítványok létrehozásakor és a pénz kiszivattyúzásának megkezdésekor. Ügyesen asszisztált akkor is” – fogalmazott Magyar, majd ugyanígy rápirított a GVH vezetőjére is.

Elnök urak, ideje távozni. Akár kézen fogva, akár anélkül. Ha nem megy, segítünk

– tette hozzá.

Végül ismét a Fidesz–KDNP képviselőihez fordult, a szemükre vetve a tiltott kampányfinanszírozás gyanúját, a csalást, és azt kérte, mindig jusson eszükbe a Parlamentben, hogy milyen áron, a magyar emberektől ellopott pénz árán ülhetnek a helyükön. Magyar kijelentésében odáig ment, hogy a fideszes képviselők legalább fele illegitim, mert csalással, tiltott kampányfinanszírozás segítségével jutott hozzá a mandátumához.

A miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta: céljük, hogy az igazságosság és a fejlődés költségvetése álljon össze, ami által több jusson sokaknak, és minél többeknek legyen esélye a boldogulásra.

Szerinte ugyanis az utóbbi 16 évben a Fidesz nemcsak a közpénzt osztotta el igazságtalanul, de a reményt is. Voltak a kevesek, akik minden segítséget megkaptak, és a sokak, akik hiába fizették az adójukat, egyik napról a másikra voltak kénytelenek élni.

A költségvetés kapcsán a miniszterelnök kijelentette: nem feledkeznek meg az egészségügyi szakdolgozókról, a rendvédelemről, a gyermekvédelemről, és segítséget akarnak nyújtani a nyugdíjasoknak, a nehéz helyzetben lévő családoknak és a kisvállalkozóknak.

Nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni. Szemben az Orbán-kormánnyal, nekünk nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink

– jelentette ki.

A miniszterelnök azzal folytatta, a kormányváltás okozta eufória kötelezi őket, hogy jobban, tisztességesebben csinálják, mint az elődök. Hangsúlyozta ugyanakkor: hat hónap nem fogható 16 évhez, de a romeltakarítás mellett építeniük is kell, a társadalmi igazságtalanságok felszámolása pedig nem várhat. Megjegyezte továbbá azt is, hogy mostanra szabad lett a vita, itt mondva köszönetet mindenkinek, aki követi a magyar közéletet, vitatkozik, és részt vesz annak formálásában.

Magyar aztán az ellenzéki padsorok felé fordulva azt mondta: „Most azok jajgatnak, akiktől ezt a rendszert örököltük. Szégyelljék magukat!” – majd felidézte, hogy épp a katát korábban eltörlő Fidesz aggódik a kata miatt. És a Fidesz az, amely jelenleg rettentően aggódik a közmédia függetlensége miatt, az egykori megafonosok aggódnak a sajtó szabadságáért.

Nem érzik ezt szánalmasnak és nevetségesnek, kedves fideszes és KDNP-s képviselők?

– szegezte nekik a kérdést, majd „messze földön híres anatómiaszakértőként” jellemzett egy egykori fideszes propagandistát, mint kiderült, Deák Dánielt, aki a miniszterelnök szavai szerint még mindig egy háttérintézmény fizetési listáján bujkál.

A legfontosabbra nem gondoltak – folytatta Magyar –, hogy a magyar emberek bátrak, mert a magyar nép a forradalmak és szabadságharcok örököse. Aki azt  hitte, hogy a magyarokat el lehet hallgattatni vagy meg lehet félemlíteni, az semmit nem ismer a miniszterelnök szerint a történelmünkből. A kormányfő szerint a magyarok bölcsek, pontosan tudták, hogy Orbán és csatlósai kirabolták és falhoz vezették Magyarországot.

A miniszterelnök szerint a régi elitnek most nehéz kimozdulnia eddigi kényelméből és megismernie Magyarországot, de nem kell aggódniuk, mert ők megteszik ezt majd helyettük, utalva arra, hogy jelenleg is országjárást folytat, igaz, fékezettebb habzással, mint a kampányban.

Magyar Péter aztán felidézte: Orbán Viktor a választás napján még egyszer utoljára megfenyegette a magyarokat, de a következő üzenetet már személyesen neki küldte, hogy gratuláljon a választási eredményhez. Magyar hangsúlyozta, akkor is és most is a magyarok nevében köszöni a gratulációt, mert április 12-én nem a Tisza győzött, hanem a haza. Magyar szerint a fideszes és mi hazánkos képviselőknek is fel kellene fogniuk a különbséget, azzal csak előbbre lenne az ország.

Az aradi vértanúkról való megemlékezés után Magyar Péter foglalta el a pulpitust. A miniszterelnök azzal kezdte napirend előtti felszólalását, hogy emlékeztetett: pontosan fél év telt el az április 12-i országgyűlési választás, a kormányváltás óta.

Magyar szerint fél éve az ország választott, zsákfalvaktól kezdve a főváros kerületeiig hosszú sorokban álltak az emberek, hogy válasszanak – ne csak pártot, de jövőt is. Felidézte, hogy Orbán még a választás napján is arról posztolt, hogy a választókat fenyegette: ha nem rá szavaznak, jön a háború, a csőd, a katasztrófa. Ez volt Orbán utolsó fenyegetése a hosszú sorban, amellyel a Fidesz hónapokon-éveken át tartotta kétségbeesésben az embereket. Mivel a Fidesznek nem maradtak felmutatható eredményei, maradt a riogatás és az apokalipszissel meg a macskaadóval való fenyegetés – fogalmazott Magyar, hozzátéve: nem jött, egyik sem jött.

Magyar szerint ami április 12-én történt, az sokkal több volt, mint a Tisza győzelme vagy a Fidesz bukása, sokkal több volt, mint rendszerváltás. Szerinte április 12-ig volt egy összeesküvés-elméletekbe, kognitív disszonanciába esett szűk csoport Magyarországon – a NER elitje, akik tényleg elhitték, hogy elég lesz a hazudozás, a gyűlöletkeltés és a fenyegetés és az állami pénz kampányokra költése. Utóbbiért néhány fideszes képviselő már kényelmetlen helyen tölti jól megérdemelt pihenését, fogalmazott a kormányfő.

Szeptember utolsó napján Baka András köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek az egészségügyi kamarai törvényt megfontolásra. A köztársasági elnök indoklásában kifejtette, a kötelező kamarai tagság visszaállításával messzemenőkig egyetért, mivel fontosnak tartja a kamarák szakmai önkormányzatiságának helyreállítását és megerősítését, valamint ezen köztestületek szakmai önrendelkezésének kiszélesítését. Ezen a ponton jegyezte meg a köztársasági elnök, hogy álláspontja szerint ezzel a céllal éppen ellentétes az a rendelkezés, amely a kamarai tisztségviselők választásának szabadságát törvényi úton kívánja korlátozni. Baka András szerint a független szakmai szervezetek, testületek működésének autonómiáját jobban erősíti, ha a tisztségviselő-választás kérdésének rendezését a törvény az érintett szervezet, testület saját belső működési szabályaira bízza, ezzel a tanáccsal küldte vissza a törvényt.

A kormány egészségügyi minisztere, Hegedűs Zsolt azt ígérte, érdemben mérlegelni fogják az államfő észrevételeit, valamint kifejezte örömét azzal kapcsolatban, hogy a fékek és ellensúlyok a gyakorlatban is működnek.

Kapcsolódó

Baka András visszaküldte az Országgyűlésnek az egészségügyi kamarai törvényt

A törvény céljával egyetért, a tisztviselők választásának szabályaival van problémája.

A hivatalos napirend szerint az október 6-i nemzeti gyásznapra emlékezik az Országgyűlés hétfőn, napirend előtt felszólal Magyar Péter miniszterelnök. A parlament tárgyalja az államfő által megfontolásra visszaküldött egészségügyi kamarai törvény, továbbá az idei költségvetés módosítását, valamint a gyermekvédelmi törvénycsomagot.

Az Országgyűlés honlapján olvasható napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor kezdődik a megemlékezéssel. Ezt követően napirend előtti felszólalások lesznek; elsőként a kormányfő kap szót. Másfél órán át interpellálhatják a képviselők a kormány tagjait, az azonnali kérdések és válaszok óráját is megtartják. Vita lesz a Baka András köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az egészségügyről szóló törvény és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosításáról. Az államfő azt kifogásolta, hogy a ki nem hirdetett jogszabály korlátozná a kamarai tisztségviselők választásának szabadságát, továbbá javasolta, hogy a Magyar Orvosi Kamarába történő kötelező visszalépés előírása a lehető legészszerűbb átmeneti rendelkezésekkel történjen.

Hat előterjesztés bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatoknak a vitáját is lefolytatja a parlament.

A 2026-os központi költségvetésről szóló törvény módosításának célja a kormány szerint, hogy a büdzsé a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét. Egyes törvényeknek a gyermekek jogainak és biztonságának megerősítését célzó módosítása egyebek mellett rendelkezéseket tartalmaz a gyerekek személyiségfejlődésére káros politikai és kereskedelmi hirdetésekkel kapcsolatban, valamint intézkedéseket kezdeményez a kórházban rekedt gyerekek ügyében is. A vagyonelkobzással és a külföldi embercsempészek elleni büntetőeljárással kapcsolatban javasol változtatásokat a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosítása.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséhez kapcsolódó előirányzat-átcsoportosításról szóló országgyűlési határozati javaslat közel hárommilliárd forint átcsoportosítását rendeli el a költségvetésben a már nem működő hivatal fejezetéből az Igazságügyi Minisztériumhoz.

Napirenden szerepel az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvény módosítása, amely a Bászna Gabona Zrt. károsultjainak rendkívüli állami kárrendezésével kapcsolatos átmeneti szabályokkal egészül ki. A képviselők tárgyalják az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvénynek, valamint a szőlészetről és borászatról szóló törvénynek a szőlő aranyszínű sárgaság növénybetegséggel kapcsolatos módosítását, miszerint a növényegészségügyi zárlati intézkedés esetén a termelő nem jogosult kárpótlásra, ha nem vállalja a kártalanítás feltételeként meghatározott valamely kötelezettség teljesítését.