Indulatok és bekiabálások a Parlamentben, Magyar keményen kiosztotta a fideszeseket, döntöttek a vagyonvisszaszerzési hivatalról

A vármegye intézménye közel ezer éven keresztül a magyar államiság fontos tartópillére volt Vitályos Eszter szerint, aki úgy fogalmazott: nem véletlen, hogy a kommunista diktatúra ezt az elnevezést elvetette.

Az 1950-es közigazgatási átalakítás során tudatosan számoltak fel szimbólumokat, a vármegye helyett pedig megye lett, mert a hatalom minden olyan kötődést gyengíteni akart, amely a történelmi múltat idézte fel.

Ezért tartom furcsának, hogy a Tisza-kormány ugyanazzal az érveléssel támadja a vármegye elnevezést, mint amit egykor a kommunista rendszer is használt: elavult, idejétmúlt, ósdi hagyomány. A társadalom egy nagy része naponta fedez fel az önök kormányzása és működése között és a Rákosi-korszak között párhuzamokat. Nem úgy kell kormányozni, ahogy ők tették, és nem lesz párhuzamba állítás

– magyarázta.

A módosításnak ismét jelentős költsége lesz, Vitályos nem érti, miért fontos ez az első száz napban, miközben az embereket a napi szintű megélhetési problémák foglalkoztatják.

A fideszes politikus szerint a Tisza nem tud kormányozni, ezért van mélyrepülésben. A képviselő azt is kifogásolta, hogy a Tisza a vármegyékről szóló vita során minden korábbi vita színvonalát alulmúlta.

Amit Önök itt csinálnak, az egy filmszínház

– mondta Németh, majd kitért arra, hogy mit ért mélyrepülés alatt: a Tisza támogatottsága 3–5 százalékkal csökkent, Magyar Pétert pedig egyre kevésbé látják alkalmasnak az emberek.

A Fidesz népszerűségének utóbbi hónapokban nem túl kedvező alakulásáról ugyanakkor nem ejtett szót az egykori híradós.

A vármegyék megyékre való átnevezésének általános vitájához szólt hozzá hosszasan Rétvári Bence KDNP-s frakcióvezető, aki azt kifogásolta, hogy a Tisza-kormány szerint modorosnak, feudálisnak nevezett vármegye elnevezést el akarja törölni a Tisza.

Felszólalásában Rákosiék mellé helyezte a kormánypártot, azon az alapon, hogy mindkét politikai erő megszüntette vagy megszüntetni tervezi a vármegyéket, majd rátért egy különös eszmefuttatásra, melyben a vár kifejezés eltörlésének egyéb lehetőségeit taglalta. Ennek csúcspontján tette fel az alábbi kérdést:

Magam is elbizonytalanodtam, maradhatok-e Rétvári, vagy tiszásítani kell-e a nevemet, és Réti leszek?

Melléthei-Barna Márton (Tisza) József Attilát idézve kezdte felszólalását, amellett érvelve, hogy miért van szükség az aktanyilvánosságra:

A harcot, amelyet őseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés

– idézte a költőt.

Szerinte ez nem kizárólag szakmai kérdés, hanem a demokratikus közösség ügye, amit a társadalom joggal vár el. Ahol a tényekhez nem lehet szabadon hozzáférni, ott uralkodóvá válik a gyanú – fogalmazott.

Az új javaslat azt határozza meg, hogy kit tekintünk az állambiztonsággal együttműködő személynek, és könnyebbé teszi a kutatást és a megismerést. Emellett a törvény védi a személyes adatokat is – tette hozzá.

Melléthei-Barna szerint a ma is valós nemzetbiztonsági érdekeket védeni kell, de meg kell vizsgálni, hogy ezt a minősítést nem használták-e visszaélésszerűen.

A képviselő egyetértett abban, hogy tényleg sok dokumentum megsemmisült, mind 1956-ban, mind 1989-ben, ám ettől még fontos, hogy a meglévő iratokat nyilvánosságra hozzák.

Nem bűncselekmény, ha valaki talál a pincében vagy a padláson egy iratot, amely nemzetbiztonsági dokumentum, ám attól még a törvény azt a célt is szeretné előmozdítani, hogy minél több „kilopott” irat visszakerüljön a levéltárba – tette hozzá.

Még tíz éve sincs, hogy egy újabb kormányfőjelöltünkről derült ki, hogy 3/2-es ügynök volt. A rendszerváltás inkább módszerváltás volt, a régi klientúra megőrizte a befolyását. Az elmúlt három-négy évtized az MDF-, MSZP- és Fidesz-kormányok közös szégyene, hogy nem történt meg az állambiztonsági múlt feltárása

– mondta Novák Előd a felszólalásában.

A képviselő szerint „legalább már nincs a III/II-es ügynök Horn Gyuláról közterület elnevezve, ez a Mi Hazánk Mozgalom antikommunista sikere”, még akkor is, ha az utcanévtáblákat kint hagyták, és nekik kellett eltávolítani.

Mondhatna még példákat szerinte, de nem ismerik a részleteket.

Állami vezetői pozícióban egykori besúgó, mondhatnánk, hogy kihalálos alapon megoldotta a Fidesz, de ilyen személy lehetett a Szuverenitásvédelmi Intézet vezetője, Horváth József is, aki 3/3-as ügynök volt

– folytatta Novák.

A pénzügyminiszter írásbeli válaszra reagálva közölte, hogy a kommunista kitüntetések után járó nyugdíjpótlékok megvonását előíró törvény ellenére az érintettek 97 százaléka a mai napig kapja alanyi vagy özvegyi jogon a juttatását, Navracsics ugyanis szabotálta a törvényt, fogalmazott a képviselő.

A Mi Hazánk minden lépést támogat az ügyben, az ügynöklisták összeállítását a törvényen túlmenően is.

Simicskó István szerint nagyon komoly története van a javaslatnak, tagja lehetett a 2002 júniusában kirobbant vizsgálóbizottságnak, így sok tapasztalata van, fél évig próbálták az igazságot kideríteni.

De kérdezem én a kormányt, létezhet-e ebben az ügyben abszolút igazság? Megvan-e minden irat mindenkiről, munkadossziéval, vagy pedig nincs? Lehet ebből szemezgetni, le lehetett járatni ezzel embereket, óvatosságra intenék én is

– mondta.

Minél több törvényi garanciát kellene alkalmazni az ügyben, ami nem megosztja a társadalmat. Persze szembe kell nézni a múlttal, de a KDNP-s képviselő szerint inkább a jövővel kell foglalkozni.

Vannak, akik önként és dalolva voltak besúgók és tették tönkre családok életét, és vannak, akiket kényszerítettek. És egyfajta kegyeleti szempontokat is érdemes figyelembe venni szerinte, „így, ha valaki elhalálozott, annak miért kell a családi hírnevét ilyen szinten megszégyeníteni, hiszen sok támadás érheti a munkahelyén és máshol. Teljes körű megismerésre nincs lehetőség”.

Komoly adósságtörlesztés ez, vannak pozitív elemei az elképzelésnek, Görög Márta expozéja is támogatható, de ne okozzon ez morális lincselést, ne okozzunk ezzel fölösleges családi tragédiákat. Ha az igazsághoz közelebb kerülünk, az jó dolog, de a kellő óvatosságot hiányolom a koncepcióból. Ha az így is megosztott magyar társadalomra ez még rájön, az nem helyes.

A fideszes Takács Árpád örül neki, hogy a tiszás képviselőtársa fel tudta olvasni hiba nélkül, amit leírtak neki.

Szerinte olyan populista mondatokat mondott ki Kiss, amelyeknek semmi jelentőségük nincs.

A darálásról csak annyit, hogy ma minden önkormányzati hivatal, minden állami hivatal digitalizálja az iratokat. Darálni nem tudnak olyan iratokat, amik jogkövetkezménnyel járnak, mióta 2019-ben bevezették az elektronikus ügyintézést, és 2020 óta mindent digitalizálni kell

– mondta a zárójelt bezárva.

A javaslat új szemléletmódot vezet be, ilyen az, hogy a levéltár honlapján lenne kötelező közzétenni a dokumentumokat. Korlátozás nélkül válnak ezek hozzáférhetővé, ami a Fidesz szerint jó dolog, de szükségesek garanciák.

Kiss Máté Zsolt, a Tisza képviselője arról beszélt, 36 év késéssel kezdődhetett meg annak a javaslatnak a vitája, amely a magyar emberekkel szembeni súlyos mulasztást orvosolja. Egy generáció nőtt fel a rendszerváltás óta anélkül, hogy megismerhette volna azokat a személyeket, akik együttműködtek a kommunista diktatúra állambiztonsági szervezőivel, tette hozzá.

36 éve köztünk járnak az együttműködők, és köztünk járnak az áldozatok is

– mondta.

A cinkostársak rejtegetése érdekében a NER nem teljesítette a saját maguk által megteremtett célkitűzést 16 éven át, fogalmazott. A javaslat hite szerint az elfogadása után korszakos jelentőségű lesz.

A kommunizmus és a NER utolsó napjaiban az a közös szerinte, hogy 1990-ben a belügyminisztériumban 40 tonna állambiztonsági iratot semmisítettek meg, 2026-ban pedig több minisztériumban daráltak le iratokat gátlástalanul.

Az állambiztonsági múlt teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára törvényének módosításáról vitáznak most a képviselők.

Görög Márta igazságügyi miniszter felszólalásában azt mondta, a múlt megismerése sok tekintetben továbbra is hiányos, az iratok hozzáférése pedig számos esetben indokolatlan korlátokba ütközik. Ezért a kormány ezen szempontok mentén megalkotott új szabályozást javasol.

A levéltár feladata nem pusztán a megőrzés lesz, hanem a kutathatóság elősegítése, a digitalizálás is, így az iratok átláthatóbban válnak hozzáférhetővé online. A szabályozás továbbá megerősíti az érintettek jogát arra, hogy a megfigyelt személyek megismerhessék az iratokban szereplő információkat.

Főszabállyá válik, hogy az állambiztonsági adatok anonimizált formában bárki számára elérhetővé váljanak

– jelezte a tárcavezető.

A nyilvánosság bővítése nem jelenti ugyanakkor a személyiségi jogok háttérbe szorítását. Az érzékeny személyes adatokra hosszabb védelmi adatok vonatkozik, azokat kizárólag indokolt esetben, megfelelő garanciák mellett lehet megismerni.

Hallerné Nagy Anikó pár perccel korábban megkérte a miniszterelnököt, hogy ne zavarja a szavazást. Innen folytatjuk pár perc múlva.

143 igen, 47 nem szavazattal elfogadta az Országgyűlés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállításáról szóló törvényjavaslatot.

A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül választja majd meg az Országgyűlés.

Személyes érintettség alapján kért szót Takács Péter, aki szerint immár norma lett, hogy a Tisza-kormány tagjai nem tudnak uralkodni magukon.

A neki üzenő, őt állítólag lopással vádoló Hegedűs Zsoltnak pedig azt üzente: megfontolják, hogy milyen jogi lépéseket tesznek emiatt.

Az intézkedés a gyógyszerek döntő többségét érinti, mert a több mint 41 ezer gyógyszerből Magyarországon 35 ezer vényköteles

– mondta Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter.

Aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli

– tette hozzá.

Ám megszólalása során ő is bekiabálásokkal küzdött. Arra kérte a jelenlévőket, hogy mindenkinek adják meg a tiszteletteljes figyelmet, köztük a házelnöknek is.

Tényleg sok a bekiabálás, indulatos odamondogatás a keddi ülésnapon.

A magyar embereknek végtelenül elege van a hazugságaikból

– válaszolta Magyar a fideszes politikusnak.

A 2026-ra tervezett szociálistűzifa-keretet a kormány év elejére nullára írta le, már egy fillér sincs erre a tételre idén – mondta Magyar a Hidvéghi által felvetett egyik vádra. Ezt a Tisza-kormány ki fogja gazdálkodni valahogy, és támogatni fogják a rászorulókat.

Magyar arra kérte a fideszes képviselőt, hogy álljon fel, és kérjen bocsánatot az emberektől.

A Tisza 77 napos eddigi kormányzásának mulasztásait sorolta beszédében a fideszes Hidvéghi Balázs.

Kritizálta az alkotmánymódosítást, a köztársasági elnök eltávolítását és az új köztársasági elnök jelölésénél ígért társadalmi egyeztetés elmaradását.

Az iskolakezdési támogatás a korábban említett 700 ezer gyermek helyett most már csak 400 ezret érint. Miért?

– kérdezte Hidvéghi, aki szerint a vényköteles gyógyszerek áfacsökkentése csak „politikai aprópénz”.

Az agresszió, bántalmazás, rágalmazás és hergelés szerinte nem váltja ki a kormányzást – üzente Magyarnak.

Úgy hazudik, mint a vízfolyás

– válaszolt Magyar Rétvárinak, aki szerint a KDNP-s politikus most is folyamatosan valótlanságokat állított beszédében.

Mikor kér bocsánatot, amiért nemmel szavaztak az uniós pénzekkel kapcsolatban, és szétlopták az országot?

– kérdezte.

Magyar Péter beszédében többször is számon kérte a fideszeseken, hogy azok szerinte folyamatosan közbeszólásokkal zavarták a beszédet.

Majd fejtegetésekbe kezdett a benzinárstoppal kapcsolatban, részletezve az előző kormány mulasztásait ebben a kérdésben.

Rétvárit Gyurcsány Ferencre emlékezteti Magyar Péter, aki szerinte hasonlóan trükközik: a mentelmi jogáról is azt ígérte, lemonda, ha csatlakozunk az Európai Ügyészéghez, ám most mégsem mond le róla.

Az ígért nemzeti megbékélés helyett szerinte a fizikai megsemmisítés felé indult el a kormány Rétvári szerint, aki tételesen végigkérdezte volna az összes parlamenti frakciót azzal kapcsolatban, hogy az „aljas trógerek, hazug bohócok” és más sértő kifejezések használatát mellőzik-e a jövőben, ám a Tisza-frakcióhoz érve kifutott az időből.

A Tisza-kormány a lehető legszigorúbb büntetést szeretné a közbiztonság javítása érdekében.

Szerinte a mai nap legfontosabb kérdése, akár rendpárti szempontból is, hogy a Mi Hazánk és a Fidesz képviselői megszavazzák-e ma a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítását.

Rendpárti javaslatokat tett felszólalásában a kormány részére a Mi Hazánk elnöke.

Támogatják a Tisza által kiterjesztett vagyonosodási vizsgálatokat, és megerősítenék a rendőrséget is, többek között 50 százalékos béremeléssel és szolgálati nyugdíjjal.

Hozzászólásában hangsúlyozta: Kassáról hétfőn már két családot is áttelepítettek egy no-go zónából Borsodba.

Ahogy egyre jobban belelátunk az egészségügyi helyzetbe, én nem a sikereket látom – hangsúlyozta válaszában Hegedűs.

Majd kétségbe vonta a Rétvári által idézett sikerstatisztikák hitelességét, többek között kiemelve: a gyermekhalandóság nem csökkent, hanem nőtt, ellentétben a KDNP-s politikus által idézettekkel.

Takács Pétert is alaposan kiosztotta, aki szerinte „szemrebbenés nélkül hazudott”, és káromkodva küldte el az egyik hozzá fordulót Facebookon. Hibának nevezte a gyógyszerek áfacsökkentésével kapcsolatos kampányígéretet, ám szerinte Takácsék is rengeteget hibáztak, és sosem kértek elnézést.

A miniszter emelt hangon, indulatosan kérte számon ezeket Takácson, aki folyamatosan kommentálta Hegedűs neki címzett mondatait.

Hosszú évek elmaradt beruházásait és karbantartásait kárhoztatta felszólalásában a Tisza képviselője, aki szerint az egyre gyakoribb, rendkívüli hőhullámok miatt tarthatatlan a helyzet.

Országos felülvizsgálatot rendeltek el, és a legkritikusabb helyeken meg is kezdték a klímák cseréjét – mondta Porpáczy.

A feladat a teljes kórházi infrastruktúra megújítása, nem önmagában a klímák cseréje.

Többek között az

• áramhálózatot,
• a légszűrőket,
• az épületautomatikát
• és a lifteket

is korszerűsíteni kell.

Hiányolta a korrekt ülésvezetést a fideszes politikus, aki még fel sem szólalt, elmondása szerint máris lopással vádolták a Tisza-frakció részéről.

A Hegedűs által felvázolt tervekhez sok sikert kívánt, azokat ő is támogatja.

Szerinte ugyanakkor nem az egészségügyben, hanem a Tisza-frakcióban van baj.

Miért vágták át a gyógyszeráfa csökkentésével kapcsolatban az embereket?

– kérdezte Takács, felhívva a figyelmet arra, hogy az áfacsökkentés az ígéretek szerint mindent gyógyszerre vonatkozott.

Ezután azt panaszolta a volt egészségügyi államtitkár, hogy a Tisza képviselői tapsolással fojtják belé a szót. Valóban hosszasan megtapsolták a kormánypárt részéről, amikor arról beszélt, az emberek nem szeretik, ha hülyének nézik őket.

Cserébe a Fidesz-frakció is hosszasan megtapsolta Takácsot, miután lejárt az ideje.

Rétvári Bence KDNP-s képviselő egy EU-s statisztikára hivatkozott, mely szerint még Finnország is Magyarország mögött áll, számos más országgal egyetemben, az egészségben eltöltött évek számát nézve.

Önök azt ígérték, hogy minden gyógyszer áfáját csökkentik nullára, nem csupán a vényköteles gyógyszerek áfáját

– mondta Rétvári.

Azt elismerte, hogy a hivatkozott, írott programban már a vényköteles gyógyszerekről volt szó, de a kampány során számos megszólalásban, illetve az indított konzultációban sem tettek ilyen kitételt – hangsúlyozta.