Melléthei-Barna Márton (Tisza) József Attilát idézve kezdte felszólalását, amellett érvelve, hogy miért van szükség az aktanyilvánosságra:
A harcot, amelyet őseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés
– idézte a költőt.
Ahol a tényekhez nem lehet szabadon hozzáférni, ott uralkodóvá válik a gyanú – fogalmazott.
Az új javaslat azt határozza meg, hogy kit tekintünk az állambiztonsággal együttműködő személynek, és könnyebbé teszi a kutatást és a megismerést. Emellett a törvény védi a személyes adatokat is – tette hozzá.
Melléthei-Barna szerint a ma is valós nemzetbiztonsági érdekeket védeni kell, de meg kell vizsgálni, hogy ezt a minősítést nem használták-e visszaélésszerűen.
A képviselő egyetértett abban, hogy tényleg sok dokumentum megsemmisült, mind 1956-ban, mind 1989-ben, ám ettől még fontos, hogy a meglévő iratokat nyilvánosságra hozzák.
Nem bűncselekmény, ha valaki talál a pincében vagy a padláson egy iratot, amely nemzetbiztonsági dokumentum, ám attól még a törvény azt a célt is szeretné előmozdítani, hogy minél több „kilopott” irat visszakerüljön a levéltárba – tette hozzá.
